A világörökségi bizottság 40. ülésszakán 12 új helyszínt vettek fel a rangot és védelmet adó listára. A nevezett 27 helyszínből így végül 21 nyerte el az UNESCO-státuszt: 12 kulturális, 6 természeti és 3 vegyes helyszín.
Pénteken már 9 objektumot nyilvánítottak a világörökség részének.
- Le Corbusier építészi munkásságát, az antiguai haditengerészeti hajójavító műhelyt a hozzá tartozó régészeti objektumokkal,
- a brazíliai Pampulha Modern Ensemble szabadidőközpontot,
- a gazdag élővilágú kínai Sennungcsia őserdőt,
- a kanadai Mistaken Point fosszílialelőhelyet,
- a mexikói Revillagigedo szigetcsoportot,
- a szudáni Szanganeb korallzátonyt,
- a Dungonab-öbölt és a Mukkavar-szigetet,
- a világ legforróbb pontjának számító iráni Lut-sivatagot,
- az indiai Kancsendzönga Nemzeti Parkot,
- a csádi Ennedi-fennsíkot és a bibliai Édenkertnek tartott dél-iraki mocsárvidéket a területén található három ősi romvárossal vették fel a világörökségi listára, amely így már 1052 helyszínt tartalmaz 165 országban.
A világörökségi bizottság következő ülésszakát Krakkóban tartják 2017-ben.
Miről érdekesek?
A forró, alkalmanként akár 70 Celsius fokos hőmérsékletű Lut-sivatag Irán délkeleti részén terül el. Június és október között erős szélviharok tombolnak a szubtrópusi térségben. A szél ereje egészen különleges formájúra koptatta a sivatag vörös homokkő szikláit.
|
| A Lut-sivatag. Kép forrása: EPA |
A Hupej tartományban lévő Sennungcsia őserdő a biodiverzitás három nagy centrumának egyike Kínában. A 19. és 20. században számos nemzetközi növénygyűjtő expedíció célpontja volt. Az erdőség sok ritka állatfajnak ad otthont, köztük a kínai óriásszalamadrának, az arany piszeorrú majomnak, a ködfoltos párducnak és a közönséges párducnak, valamint az ázsiai fekete medvének.
A Mistaken Point fosszílialelőhely Kanada keleti részén, Újfundland szigetének délkeleti csücskén húzódik 17 kilométeres hosszúságban a sziklás tengerparton. Ezek a sziklák mintegy 580-560 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A partszakaszon a prekambriumi fosszíliák eddig ismert legszerteágazóbb és legjobb állapotban fennmaradt gyűjteményét tárták fel az 1960-as évek vége óta. A kőzetek az eddig ismert legrégebbi edicariumi fosszíliákat rejtik, a legnagyobb és legösszetettebb organizmusok megkövesedett maradványait.
A mexikói Revillagigedo szigetcsoport a Csendes-óceán keleti térségében fekszik, négy kis sziget és környező vizeik váltak most a világörökség részévé. A szigetcsoport egy elsüllyedt hegyvonulat része: csupán a négy vulkáni kúp emelkedik ki az óceánból. A szigetek élővilága rendkívül színes, különösen fontos élőhely a sirályok számára. A vízi élővilága is különleges: ördögráják, bálnák, delfinek és cápák úszkálnak a szigetek körül.
A szudáni Szanganeb korallzátony a Dungonab-öböllel együtt vált világörökségi helyszínné. A Vörös-tengerben kialakult korallzátony a partvidéktől 25 kilométerre fekszik, az öböl pedig Szudán kikötőjétől 125 kilométerre északra. A zátony különleges tengeri és szárazföldi élővilága miatt jelentős: sirályok, tengeri emlősök, cápák, teknősök és ördögráják élőhelye, a Dungonab-öbölben globálisan is komolynak számító dugong (tengeri tehén) populáció él.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
