Minden tizedik oltatlan ember felvenné valamelyik vakcinát, ha választhatna az oltóanyagok között (a legtöbb oltóponton egyébként adott a lehetőség erre, hiszen többféle vakcina van, még ha nem is mindegyik érhető el), 72 százalékuk viszont így sem kérne oltást – állapította meg a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatásából.
Az oltást teljesen elutasítók fele azt mondta, hogy általában bízik a vakcinákban, de a koronavírus ellen kifejlesztetettekben nem, 8-8 százalékuk pedig vagy oltásellenesnek tartja magát, vagy nem tartja olyan komolyak a Covid-19-et, hogy felvegye a vakcinát.
A felmérés szerint a legnagyobb arányban (77 százalék) a budapestiek kapták meg a harmadik oltást, amelyet a legalacsonyabb arányban a megyeszékhelyeken élők vettek fel.
Teljes a megosztottság az oltás kötelezővé tételében. A válaszolók 45 százaléka szerint ugyanis kötelezővé kellett volna tenni a koronavírus elleni vakcinát, épp ugyanennyien viszont nemmel válaszoltak a kérdésre.
Az oltást a kormánypártiak 54 százaléka tenné kötelezővé, míg az ellenzékiek közül a DK-sok és a momentumosok a leginkább kötelező oltáspártiak, míg a jobbikosok a legkevésbé.
A nyugdíjasoknak több mint fele szintén mindenkit beoltatna, ahogyan a társasházakban élőké is, ezzel szemben a panellakóknak a 54 százaléka elutasítja a kötelező vakcinázást.
A megkérdezettek 54 százaléka, a budapestiek háromnegyede, a városiak fele szerint csak oltottakat és védetteket lenne szabad szállodába vagy étterembe beengedni.
Az oltás kötelezővé tétele elleni leggyakoribb érv – a válaszadók kétharmada, a maximum nyolc általánossal rendelkezők több, mint háromnegyede, de még tízből hat diplomás szerint is –, hogy demokráciában ennek egyéni döntésnek kell lennie, de 21 százalék szerint az oltással szembeni bizalmatlanság miatt konfliktushoz vezetne a kötelezővé tétel. Abban a pillanatban viszont, ha kiderülne, hogy az oltatlan covidosok ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem koronavírusos betegek ellátását, a kötelező oltás ellen ágálók harmada szerint be lehetne vezetni a „muszájoltást” – derül ki a kutatásból.
A Fidesz-KDNP híveinek csak harmada tud olyan esetről, hogy a vírusra hivatkozva maradtak el műtétek, addig az ellenzékiek kétharmadának környezetében volt ilyenre példa. A járvány nemzetközi összevetésben is magas hazai halálozási arányáért is a legtöbben az egészségügyi rendszer állapotát, egészen pontosan a szükségesnél kevesebb orvost és ápolót, vagyis az egészségügyi szakállomány túlzott leterheltségét tették felelőssé – 78 százalék –, s a válaszadók közel kétharmada szerint járványos időszak nélkül is alig győzik ellátni feladataikat az orvosok és az ápolók.
Nagyjából ugyanennyien mondták, hogy a magyarok amúgy is rossz általános egészségi állapota is belejátszik a magas halálozási rátába, a megkérdezettek fele szerint pedig a kormány kezelte rosszul a Covid-helyzetet.Utóbbival a fideszesek 13 százaléka is egyetért, az ellenzéki szavazóknak viszont 85 százaléka szerint hozott rossz döntéseket a hatalom Covid-ügyben.
A megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) úgy véli, elfogadhatatlan, hogy a sajtót nem engedik be a kórházakba, hogy képet adjanak a Covid-helyzetről, s ezzel még a kormánypártiak 29 százaléka is egyetért, és az ellenzéki szavazók kilenctizede vélekedik így.
A többség szerint már csak azért is előnyös lenne, ha a sajtó beszámolhatna a Covid-osztályok életéről, mert az így kapott képpel rá lehetne venni az oltatlanokat, hogy vegyék fel a vakcinát – és ezt még a Fidesz-KDNP híveinek több mint harmada is így gondolja.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
