Az EB közleménye arra is kitér, hogy az újabb jogi elemzés alapján a biztosi testület "megfelelő döntést" hoz majd arról, szükséges-e bármilyen további lépés az eljárások keretében. A bizottság megkapta a választ azokra a levelekre is, amelyekben nem a kötelezettségszegési eljárások keretében kért további információkat a kormánytól - derül ki a közleményből. Viviane Reding alapjogi biztosnak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos leveléről, valamint Neelie Kroes informatikai biztosnak a médiatörvényre vonatkozó leveléről van szó.
A kormány már kora délután bejelentette, hogy elküldte válaszait Brüsszelbe. Szijjártó Péter és Giró-Szász András szóvivők azt közölték, hogy a kabinet az elmúlt hetekben folyamatosan konzultált az Európai Bizottsággal és annak főigazgatóságaival, Orbán Viktor miniszterelnök pedig személyesen is egyeztetett José Manuel Barrosóval, a bizottság elnökével. A válaszlevelek ezen konzultációk alapján készültek. Orbán Viktor csütörtökön az mr1-Kossuth Rádióban azt mondta, a jogszabály-módosítási szövegeket rögzítő válaszlevél "semmilyen újdonságot nem tartalmaz", a magyar álláspont védhető, néhány ponton kell kiegészítést tenni, és "egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk".
Brüsszeli forrásból ma elmondták, hogy a kormány száz oldal terjedelemben válaszolt az Európai Bizottságnak. A vitás kérdéseket jól ismerő brüsszeli forrás szerint a magyar válasz egyes pontokon szövegszerű törvénymódosítási tervezetet tartalmaz, amely ha kielégítő lesz az Európai Bizottság számára, a magyar parlament elé kerül majd. Más pontokon a magyar kormány érvekkel kívánja alátámasztani saját álláspontját, bízva abban, hogy azzal eloszlathat egyes brüsszeli aggályokat. A forrás szerint a jegybanki függetlenséget illetően eszerint Magyarország kész törölni például az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő előírást, valamint kész engedményre a Monetáris Tanács ülésein való kormányzati részvételt illetően is.
Szintén lehetséges a törvénymódosítás az adatvédelmi hatósági függetlenség megerősítése érdekében. A magyar kormányzat szerint ugyanakkor a jegybankelnök által a magyar alaptörvényre leteendő eskü nem áll ellentétben az uniós követelményekkel, hiszen maga a magyar alkotmány is kimondja a jegybankelnöknek a nemzeti hatóságoktól való függetlenségét. A jegybankelnök fizetésének szabályozása - érvel továbbá a magyar kormányzat - a közszféra általános javadalmazási plafonjához igazodik. A bírákat illetően - mondta az említett brüsszeli forrás - Magyarország kész biztosítani annak lehetőségét, hogy az általános nyugdíjkorhatárt elérő bírák bírói megbízatását egyéni alapon meghosszabbíthassák.
Az igazságügyi reformmal kapcsolatos brüsszeli érdeklődésre adott válaszaiban a magyar fél igyekezett eloszlatni a szabályozásra vonatkozó uniós kételyeket. A médiaszabadságot illetően Magyarországon készül a médiatörvény módosítása, mivel annak egyes előírásait az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélte. Ezen kívül a magyar fél hajlandó kikérni az Európa Tanács véleményét a médiaszabadsággal összefüggő szabályozás tekintetében. Az Európai Bizottság a Klubrádió problémáját is felvetette, magyar részről azonban arra utaltak, hogy a frekvenciaügy tárgyalása jelenleg bírósági szakaszban van.
