Az idei vakáció hónapjaiban 23 ezer 500 fiatal vállalt valamilyen munkát, 7500-zal több, mint tavaly - áll az Nemzetgazdasági Minisztériumnak az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában. A dokumentum szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a diákfoglalkoztatás támogatására, az elmúlt évinél 200 millió forinttal több pénz, 1,7 milliárd forint állt rendelkezésre.
Az MTI tudósítói az egyes régiók nyári diákfoglalkoztatási tapasztalatainak néztek utána.
Nagy volt a tolongás a hivatalokban
Pest megyében ezen a nyáron megközelítően 1500 diákot foglalkoztattak a munkáltatók, a fiatalok többsége egy hónapra szegődött el. Többnyire az önkormányzatok vették fel a diákokat, elsősorban ügyviteli, adminisztrátori, illetve hivatalsegédi munkakörbe. A legtöbb diákmunkás a monori, a gyömrői, a ceglédi és az újszilvási polgármesteri hivatalban helyezkedett el. A budaörsi városházán a nagy túljelentkezés miatt volt akiket el is kellett utasítani.
Protekció a mosogatáshoz is
Tolna megyében jellemzően mezőgazdasági munkákra, illetve gyártósori összeszerelésre, árufeltöltésre kerestek vakációzó fiatalokat, zömében a Meló-Diák diákmunka hálózaton keresztül. Husi Bence, a szervezet marketing vezetőjének tájékoztatása szerint az idén több tanuló keresett állást, mint amennyi állást felkínálhattak részükre. A többség a tanév befejeztével júniusban szeretett volna munkába állni, ezért például a július végén aktuális kukoricacímerezésre már alig volt jelentkező. A diákok általában 600-650 forintos bruttó órabérért dolgoztak. Ennél jóval többet kereshettek a július végén Dádpusztán megtartott goa-fesztivál vendéglátó egységeiben, itt azonban - egyik kisegítő mosogató véleménye szerint - csak ismeretség útján lehetett munkához jutni.
Miért kell a diákmunka?
Vas megyében a diákmunkát vállalók leginkább az irodai munkákat részesítették előnyben, de sokan szívesen próbálták ki magukat az idényjellegű mezőgazdasági kétkezi feladatokban is - mondta el az MTI-nek Baksy Marianna, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet vezető munkatársa. A diákok havi átlagkeresete 50-60 ezer forint körül alakult, de a többség csupán 2-3 hétre keresett munkát. Növekszik azon diákok száma, akik keresetükkel a családi háztartásba kívánnak besegíteni, vagy iskoláztatásuk költségeihez iparkodnak hozzájárulni.
Szombathelyen 45 diák a város különféle kulturális rendezvényein segédkezett, a múzeum által végzett ásatásokon régészek mellett dolgoztak, vagy a vasi skanzenben a kertrendezésnél. Az igazi nyári "álommunka" azonban alighanem annak a 11 éves kisiskolás fiúnak jutott, akit egy marketing akció során választottak ki és a sárvári gyógy- és élményfürdőben néhány napig csúszdaőrként rendezte a csobbanni készülő vendégek sorait. Ő ugyan nem kapott fizetést, de szüleivel együtt egy négycsillagos hotelben lakhatott.
Akiket kerestek
A Hajdú-Bihar megyei Hajdúböszörményben augusztus 15-tel már befejeződött a nyári diákmunka szezon. 149 tanuló vette ki részét az önkormányzat munkáiból, egy hónapos, illetve kéthetes turnusokban. A 16-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló diákok kiválasztásánál előny volt a pénzügyi, gazdasági, nyelvi, turisztikai ismeret. Így sokan dolgozhattak a helyi fürdőben, a turinform irodában, a városi múzeumban, mások pedig az óvodában, idősek otthonában. Az egy hónapra eső munkabérük 76 125 forint volt.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
