Tekintettel a koronavírus-járvány visszatérésére, a magyar parlamentben a tavaszi biztonsági protokollt alkalmazzák ősszel is - tájékoztatta lapunkat az Országgyűlés Hivatala.
Lázat is mérnek mától az épület kapuiban: akinek a testhőmérséklete meghaladja a 37,2 fokot, őt az őrség nem engedi belépni az épületbe. Ez a szabály ugyanakkor nem vonatkozik az országgyűlési képviselőkre és a nemzetiségi szószólókra - derül ki a hivatal válaszából.
Az őszi ülésszak a várhatóan a szeptember 21-ével induló héten startol, de végleges időpontot csak a házbizottság ülésén határoznak meg - amúgy még ennek sincs időpontja. Mint említettük, fenntartják a tavasszal foganatosított intézkedéseket: a plenáris üléseket a felsőházi ülésteremben tartják majd, kézfertőtlenítőket helyeznek ki az épület több pontján, és a távolságtartási szabályok betartására is figyelni fognak.
Ami a kézfertőtlenítést illeti, erre minden belépőt kötelezni fognak, akiknek a belépési pontokon elhelyezett érintésmentes kézfertőtlenítőket kell használniuk - de az országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók ez alól is mentességet élveznek.
A hivatal ájékoztatása szerint továbbá az épületek mellékhelyiségeiben, a liftekben, a folyosókon és egyéb nem munkavégzésre szolgáló helyiségekben, közösségi terekben, továbbá a büfék, éttermek használata során sorban álláskor kötelező az egészségügyi maszk viselése.
Ezt lapunk úgy értelmezi, hogy a plenáris, valamint bizottsági üléseken nem lesz előírás a maszk viselése.
A magyar parlamenti képviselői helyek száma jelenleg 199, amit a második Orbán-kormány idején állapítottak meg.
Az Országgyűlési Hivatal idei második negyedéves munkaügyi jelentése szerint teljes munkaidőben 193-an álltak alkalmazásban fizikai foglalkozásúként, 668-an pedig szellemi foglalkozásúként. Nem teljes munkaidőben további 13 fizikai és 38 szellemi foglalkozásúról tettek jelentést.
Rajtuk kívül az ülésekre meghívott vendégek, újságírók, valamint a turistacsoportok keresik még fel az épületet.
A forint erősödése és az uniós források felszabadítása önmagában még nem oldja meg a reálgazdaság strukturális problémáit. 
