|
| Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester első nemzetközi sajtótájékoztatóján a VIII. kerületi Patyolat Bárban 2019. október 16-án. (Fotó: MTI/Mónus Márton) |
Az ingatlanárakat természetesen rengeteg tényező befolyásolja - a közlekedésfejlesztéstől a bűnmegelőzésen át a zöldterületek arányáig -, ám ezek többsége nehezen számszerűsíthető, hatásuk csak közvetve mérhető. A mostani kampányban azonban nevesítve került terítékre a lakhatás kérdése, ami már jóval kézzelfoghatóbb adatokat jelent, írja a koltozzbe.hu pénteki közleménye.
Szemléletváltás a bérlakáspiacon
Tarlós István kilenc évig vezette a várost, ez alatt az idő alatt jelentősen megnőttek az ingatlanárak és a bérleti díjak is. Ennek nem csak a világpiaci trendek és a lakáshiány volt az oka, de az is, hogy a főváros népszerű turisztikai célponttá, a régió egyik legélhetőbb városává vált. Mindennek köszönhetően, ma Budapest a világ egyik leggyorsabban dráguló települése. Ugyanakkor ő végig azon az állásponton volt, hogy a főpolgármesternek nincs köze az ingatlanárakhoz, a lakásügy szerinte nem önkormányzati kompetencia, önkormányzati bérlakások építésére pedig nincs forrás.
Merőben más szemléletet képvisel azonban utódja: Karácsony Gergely választási programjában külön pontként szerepelt a lakhatás. A programpont számos elemet tartalmazott (fővárosi lakástársaság és lakásügyi tanács szervezése, Airbnb visszaszorítása stb.), ám a legkézzelfoghatóbb közöttük a jelenleg üresen álló lakások bevonása. Véleménye szerint ez, és a nonprofit lakásépítések elindítása, a mai 4,6%-ról legalább 10%-ra növelné a “szabályozott lakásbérleti szektort” a fővárosban. Szerinte ez csökkentené a bérleti díjakat a magánszektorban is.
Üres ígéret, vagy megvalósítható program?
A bérlakásépítés beindítása nem olyan egyszerű feladat, erre már több kísérlet is volt a kerületi önkormányzatoknál, de csak kevés helyen jártak sikerrel. A XIII. kerületben például több projekt is látványosan beindult, ugyanakkor mondjuk (épp a Karácsony Gergely vezette) Zuglóban nem értek el átütő eredményeket.
A meglevő bérlakások kiadásában viszont nagy potenciál van. Jelenleg közel négyezer üresen álló önkormányzati lakás van a fővárosban - Józsefvárosban közel kilencszáz, Erzsébetvárosban több mint ötszáz. Ez akkor lakástömeg, aminek a piacra kerülése a koltozzbe.hu elemzése szerint már érezhető lenne a bérlakáspiacon. Jelenleg az önkormányzati bérlakások 10%-a áll üresen. Ez a szám hét éve még csak 5% volt, vagyis a Tarlós István vezette fővárosban a kihasználatlanul álló lakások száma megkétszereződött.
Feltételezve, hogy viszonylag rövid időn belül ezeket a lakásokat újra kiadják, ráadásul szociális alapon, az a koltozzbe.hu ügyvezetője, Kövesdi Gábor szerint akár 5-10%-kal is csökkentheti a fővárosi bérleti díjakat. Természetesen itt egy átlagszámról van szó, a hatás nem minden szegmensben lenne egyforma.
Kik járnak jól, kik járnak rosszul?
Ha Karácsony Gergely a következő öt évben végigviszi a programját, akkor azzal ingatlanpiaci szempontból elsősorban a lakásbérlők járnak majd jól. A szociális bérlakásokba költözők közvetlenül, a magánlakásokat bérlők közvetve.
A koltozzbe.hu elemzői szerint a vesztesek a hosszútávon lakást kiadók lesznek, akiknek a bevétele csökkenhet a piac átrendeződésével. Ez akár az Airbnb irányába is terelheti őket, ami hosszú távon a piac kiegyenlítődéséhez és az árak visszarendeződéséhez vezethet - hacsak nem lép ezen a téren is valamit a városvezetés.
Bár Karácsony Gergely az Airbnb ügyében is ígér új intézkedéseket, ezek részletei nem ismertek, így ezekről korai lenne véleményt formálni.
A kutak magasabb árakban bíznak. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
