A külföldről Magyarországra utazók száma az idén a harmadik negyedévében 50 százalékkal, költésük 54 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól a koronavírus-járvány miatt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi utazásokról készített legfrissebb jelentésében.
A jelentés szerint az idelátogató külföldiek a harmadik negyedévben folyó áron 383 milliárd forintot költöttek, 54 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Szinte minden területen csökkenő kiadásokat mértek, tartózkodási időtől és utazási céloktól függetlenül.
A negyedév során a Németországból érkezők költöttek Magyarországon a legtöbbet, 77 milliárd forintot, főként üdülési, egészségmegőrzési és munkavégzéssel kapcsolatos utazások alkalmával. Az osztrákok kiadásai 66 milliárd forintot tettek ki, esetükben az üdülésen és egészségmegőrzésen túl a fogászati kezelések is magas kiadást jelentettek.
Európán kívülről alig jöttek, a külföldi látogatók 99 százaléka Európából érkezett. A jelentés szerint korábban is jellemző volt a kontinensen belüli érkezések dominanciája, de 2019 azonos időszakához mérten az ázsiai és amerikai kontinensről érkezők aránya (1,3 százalék) tovább mérséklődött. A más földrészről érkezők - az ebben az időszakban jellemző körutazások, városnézések jelentős száma helyett - 2020 III. negyedévében főként rokon- és barátlátogatás, valamint munkavégzés, üzleti utazás céljából látogattak hazánkba.
A szomszédos országok lakosai is jelentősen visszafogták utazásaikat. A legkevésbé az Ausztriából érkezők száma esett vissza (34 százalékkal), az ő esetükben az egészségmegőrzési cél volt a leginkább utazásra ösztönző motívum. Szlovákiából 44 százalékkal érkeztek kevesebben, az ő esetükben a mindennapi élet részét képező munkavégzés, iskolalátogatás, üzleti tevékenység továbbra is a megszokott ritmusban folyt, azonban a vásárlás vagy rokonlátogatás célú utak száma jelentősen kisebb lett - írták.
A 8,3 millió egynapos utazás 91 százaléka magánjellegű, 6,9 százaléka munkavégzési, 2,4 százaléka üzleti célú utazás volt. A munkavégzés kivételével minden más célú motivációban jelentős volt a visszaesés. Az egynapos utazók közel négyötöde a szomszédos országokból jött, a legtöbben Romániából (24 százalék), Szlovákiából (23 százalék) és Ausztriából (18 százalék).
A külföldiek 2,6 millió többnapos utazást tettek Magyarországra a harmadik negyedévben, ezek jelentős többsége magánjellegű, 17 százaléka munkavégzési, üzleti és üzletelési célú út volt. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utazások száma csökkent a legnagyobb mértékben az időszak alatt (63 százalékkal), a rokon- és barátlátogatások száma pedig több mint felére esett. A legkevésbé a munkavégzési célú utazások maradtak el (18 százalékkal), de az üzleti utak is jóval nagyobb aktivitást mutatnak, mint a magánjellegű utak.
A több napra hazánkba látogatók közül a legtöbben Németországból (587 ezer fő), Ausztriából (354 ezer fő), Romániából (212 ezer fő) és Szlovákiából (195 ezer fő) érkeztek. Az előző év azonos időszakához képest Ausztria kivételével minden fő küldő országból csökkent a többnapos utazások száma.
Az utasforgalmi egyenleg a Magyarországra utazó külföldiek és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege. Ez a fizetési mérleg idegenforgalmi egyenleg tételétől annyiban tér el, hogy tartalmazza a nemzetközi közlekedésre fordított kiadásokat. Az idén a harmadik negyedévben az exportösszeg (a külföldiek kiadása) 54 százalékkal, 383 milliárd forintra, az importösszeg (a magyarok kiadása) 66 százalékkal, 118 milliárd forintra csökkent, így az - egyenleg 46 százalékos visszaeséssel - 265 milliárd forintot tett ki. A forint-euró átlagárfolyam (353,65 forint) 2020 III. negyedévében 7,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel azelőtt - közölte a KSH.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
