A többség támogatja a kormányfő adócsökkentési elképzeléseit és a lehető legtöbb eszközzel fellépne a feketegazdaság ellen, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a tervezett adócsökkentés mértéke megfelelő-e - állapította meg a Medián felmérése
A megkérdezettek különösen helyeslik az adórendszer egyszerűsítését, a költségvetés egyensúlyának megőrzését és azt, hogy a hátrányos helyzetű térségekben adókedvezménnyel segítsék a munkahelyteremtést. Az adórendszer egyszerűsítését 86 százalékuk támogatta, míg azt, hogy 2009-ben 5 százalékkal csökkentsék a vállalkozások által fizetett munkáltatói járulékot, 76 százalék helyeselte. A céges autók után járó adókedvezmény megszüntetését vagy a dohányáruk illetékének kismértékű emelését a nagy többség elfogadhatónak tartaná az alacsonyabb adókért cserébe, a természetbeni juttatások adókedvezményének megszüntetése már sokkal nagyobb ellenállásba ütközik.
A feketejövedelmek kifehérítését célzó tervezeteket többnyire hatásosnak tartották, a megkérdezettek szerint különösen a szabályok szigorítása és az adózással kapcsolatos eljárások felgyorsítása alkalmas a feketegazdaság visszaszorítására. A felmérésből kiderült, hogy a tervezet elemei népszerűbbek az MSZP szavazói körében, de az ellenzéki szavazók között is többségben vannak azok, akik a konkrét elképzeléseket támogatják. Az adócsökkentés lehetséges pozitív hatásaiba, a gazdasági versenyképesség, az életszínvonal és a foglalkoztatottság javulásába vetett hit is a kormánypárt szavazói között a legmagasabb. A behajthatatlan adótartozás vagy az amiatt kiszabott büntetés elengedése az adóváltoztatási tervek legkevésbé elfogadott eleme. Mindez annak ellenére van így, hogy a megkérdezettek többsége (53 százalék) úgy gondolja, a kis- és középvállalkozások általában nem saját hibájukból, hanem az adózási feltételek miatt halmoznak fel adótartozást.
A teljes adóamnesztiára vonatkozóan kétféle kormányzati javaslat (az egyik azok számára született, akik korábban eltitkolták, de most bevallják a jövedelmüket, a másik azoknak, akik tőkéjük nagy részét külföldön tartották, ám most hazahoznák), támogatottsága csekély: 27, illetve 28 százalék. A fővárosiak körében az elfogadók aránya az átlagosnál lényegesen magasabb (45, illetve 41 százalék). Alig vannak többségben azok, akik szerint bármiféle kedvezményre (az adótartozás, illetve a büntetés elengedésére) lenne szükség a feketén szerzett jövedelmek kifehérítéséhez. A lakosság 41 százaléka úgy gondolja, hogy inkább más eszközökkel kellene fellépni a feketegazdaság ellen.
Összességében a felmérés készítői szerint elmondható: erősen megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a tervezett adócsökkentés mértéke (a kutatásban 2009-re 300 milliárd forint szerepelt) a költségvetés jelenlegi állapotát figyelembe véve megfelelő-e vagy sem. Az MSZP-szavazók többsége nagyjából ekkora adócsökkentést tartana szükségesnek, míg az ellenzéki szavazók, a 30 évesnél fiatalabbak, a diplomások és a fővárosiak fele szerint ennél nagyobbra lenne szükség.
Orbán és Fodor is leszavazta Gyurcsány programját
Adócsökkentés: csak 2009-re van fedezet
A Fidesz erőlteti a szavazást
| Reprezentatív minta A reprezentatív felmérést a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából szeptember 5-9. között készítették, 1.200 ember megkérdezésével. Gyurcsány Ferenc Megegyezés című programjáról az emberek körülbelül háromötöde hallott, ám közülük csak 5 százalék mondta azt, hogy ismeri annak részleteit. A felmérés szerint az adójavaslatok többsége kifejezetten népszerűnek bizonyult, csak az adóamnesztia kérdésében vannak többségben az elutasítók. |
A feketejövedelmek kifehérítését célzó tervezeteket többnyire hatásosnak tartották, a megkérdezettek szerint különösen a szabályok szigorítása és az adózással kapcsolatos eljárások felgyorsítása alkalmas a feketegazdaság visszaszorítására. A felmérésből kiderült, hogy a tervezet elemei népszerűbbek az MSZP szavazói körében, de az ellenzéki szavazók között is többségben vannak azok, akik a konkrét elképzeléseket támogatják. Az adócsökkentés lehetséges pozitív hatásaiba, a gazdasági versenyképesség, az életszínvonal és a foglalkoztatottság javulásába vetett hit is a kormánypárt szavazói között a legmagasabb. A behajthatatlan adótartozás vagy az amiatt kiszabott büntetés elengedése az adóváltoztatási tervek legkevésbé elfogadott eleme. Mindez annak ellenére van így, hogy a megkérdezettek többsége (53 százalék) úgy gondolja, a kis- és középvállalkozások általában nem saját hibájukból, hanem az adózási feltételek miatt halmoznak fel adótartozást.
A teljes adóamnesztiára vonatkozóan kétféle kormányzati javaslat (az egyik azok számára született, akik korábban eltitkolták, de most bevallják a jövedelmüket, a másik azoknak, akik tőkéjük nagy részét külföldön tartották, ám most hazahoznák), támogatottsága csekély: 27, illetve 28 százalék. A fővárosiak körében az elfogadók aránya az átlagosnál lényegesen magasabb (45, illetve 41 százalék). Alig vannak többségben azok, akik szerint bármiféle kedvezményre (az adótartozás, illetve a büntetés elengedésére) lenne szükség a feketén szerzett jövedelmek kifehérítéséhez. A lakosság 41 százaléka úgy gondolja, hogy inkább más eszközökkel kellene fellépni a feketegazdaság ellen.
Összességében a felmérés készítői szerint elmondható: erősen megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a tervezett adócsökkentés mértéke (a kutatásban 2009-re 300 milliárd forint szerepelt) a költségvetés jelenlegi állapotát figyelembe véve megfelelő-e vagy sem. Az MSZP-szavazók többsége nagyjából ekkora adócsökkentést tartana szükségesnek, míg az ellenzéki szavazók, a 30 évesnél fiatalabbak, a diplomások és a fővárosiak fele szerint ennél nagyobbra lenne szükség.
Orbán és Fodor is leszavazta Gyurcsány programját
Adócsökkentés: csak 2009-re van fedezet
A Fidesz erőlteti a szavazást
MTI
Kalilur Rahmán bangladesi külügyminisztert választották meg.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
