A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban indult pénzügyi alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a transzeurópai hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja a közlekedés, az energetika és a távközlés területén. A támogatási forrásból a sikeres pályázatoknak köszönhetően mintegy 1,1 milliárd euró, több mint 342 milliárd forint hasznosul hazai közlekedési fejlesztésekben.
A CEF jelenleg nyitva lévő kiírásában a tagállamok összesen mintegy 290 millió eurót érhetnek el a visszahulló forrásokból. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata alapján Magyarország ebben a körben két, állami beruházásban megvalósuló vasúti projekthez igényel támogatást. A pályázatokat március végéig lehet benyújtani, a támogatások odaítéléséről nyáron dönthetnek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői.
A közép-európai fővárosokat környezetkímélő módon összekapcsolódó nagysebességű vasúti kapcsolat létrehozásáról már készül a megvalósíthatósági tanulmány. A létrejövő infrastruktúra kényelmes, gyors, egyéb közlekedési módokkal versenyképes eljutási lehetőséget teremthet Budapest, Pozsony, Prága és Varsó között, bekapcsolná a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, teret nyitva az elővárosi személy- és környezetbarát teherforgalom növelése előtt. Kedvező döntés esetén a támogatás a környezeti vizsgálatok elkészítésében, környezeti hatástanulmány összeállításában és a környezetvédelmi engedély megszerzésében hasznosulhat. A projektjavaslat összhangban áll egy párhuzamosan futó osztrák vasútfejlesztési tervvel, Magyarország és Ausztria ezért kölcsönösen támogatja egymás kezdeményezéseit.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia fejlesztési program kiemelt fontosságú eleme a Budapest-Kelenföld és Budapest-Nyugati vasútállomások összeköttetése új törzsvonali szakasszal. Az elképzelések szerint Magyarország legnagyobb és legsűrűbb vonatforgalommal rendelkező nagyvasúti vonalszakasza jöhet így létre. A Budapesti Fejlesztési Központ beruházásában tervezett projekt esetében szintén a környezetvédelmi munkarészek finanszírozásához kér támogatást Magyarország.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „A kormány a következő tíz évben mintegy hatezer milliárd forintot szán a vasúti infrastruktúra és gördülőállomány korszerűsítésére. A program kiemelt céljai közé tartozik a régiós fővárosokba vezető nagysebességű vasúti kapcsolatok kiépítése. A meglévő hálózat szolgáltatási színvonalát is javítjuk, CEF-forrásból tavaly nyertünk támogatást a Kelenföld-Hegyeshalom vonalszakasz nemzetközi átjárhatóságot javító fejlesztésére. A mintegy 25 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően már idén öt perccel, 2023 végére pedig újabb negyedórával csökkenhet a menetidő Budapest és Bécs között."
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozzájárulásával 670 milliárd forint beruházási értékben valósulnak meg hazai közlekedésfejlesztési projektek. A többi között idén befejeződik a Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, folyamatban van a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának kivitelezése is.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
