A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban indult pénzügyi alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a transzeurópai hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja a közlekedés, az energetika és a távközlés területén. A támogatási forrásból a sikeres pályázatoknak köszönhetően mintegy 1,1 milliárd euró, több mint 342 milliárd forint hasznosul hazai közlekedési fejlesztésekben.
A CEF jelenleg nyitva lévő kiírásában a tagállamok összesen mintegy 290 millió eurót érhetnek el a visszahulló forrásokból. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata alapján Magyarország ebben a körben két, állami beruházásban megvalósuló vasúti projekthez igényel támogatást. A pályázatokat március végéig lehet benyújtani, a támogatások odaítéléséről nyáron dönthetnek az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői.
A közép-európai fővárosokat környezetkímélő módon összekapcsolódó nagysebességű vasúti kapcsolat létrehozásáról már készül a megvalósíthatósági tanulmány. A létrejövő infrastruktúra kényelmes, gyors, egyéb közlekedési módokkal versenyképes eljutási lehetőséget teremthet Budapest, Pozsony, Prága és Varsó között, bekapcsolná a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, teret nyitva az elővárosi személy- és környezetbarát teherforgalom növelése előtt. Kedvező döntés esetén a támogatás a környezeti vizsgálatok elkészítésében, környezeti hatástanulmány összeállításában és a környezetvédelmi engedély megszerzésében hasznosulhat. A projektjavaslat összhangban áll egy párhuzamosan futó osztrák vasútfejlesztési tervvel, Magyarország és Ausztria ezért kölcsönösen támogatja egymás kezdeményezéseit.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia fejlesztési program kiemelt fontosságú eleme a Budapest-Kelenföld és Budapest-Nyugati vasútállomások összeköttetése új törzsvonali szakasszal. Az elképzelések szerint Magyarország legnagyobb és legsűrűbb vonatforgalommal rendelkező nagyvasúti vonalszakasza jöhet így létre. A Budapesti Fejlesztési Központ beruházásában tervezett projekt esetében szintén a környezetvédelmi munkarészek finanszírozásához kér támogatást Magyarország.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: „A kormány a következő tíz évben mintegy hatezer milliárd forintot szán a vasúti infrastruktúra és gördülőállomány korszerűsítésére. A program kiemelt céljai közé tartozik a régiós fővárosokba vezető nagysebességű vasúti kapcsolatok kiépítése. A meglévő hálózat szolgáltatási színvonalát is javítjuk, CEF-forrásból tavaly nyertünk támogatást a Kelenföld-Hegyeshalom vonalszakasz nemzetközi átjárhatóságot javító fejlesztésére. A mintegy 25 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően már idén öt perccel, 2023 végére pedig újabb negyedórával csökkenhet a menetidő Budapest és Bécs között."
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozzájárulásával 670 milliárd forint beruházási értékben valósulnak meg hazai közlekedésfejlesztési projektek. A többi között idén befejeződik a Kelenföld-Százhalombatta-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, folyamatban van a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának kivitelezése is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 134,16 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 116 560,10 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán. 
