74,1 milliárdból folytatódik a 4-es metró

Vágányépítéssel és a belső terek kialakításával, beépítésével folytatódik az idén a 4-es metró projektje, a munkálatokra Budapest 74,1 milliárd forintot biztosít.

A vonalalagutak és az összekötő alagutak szerkezetépítési munkái az idén áprilisra befejeződnek. A vágányépítés ezzel párhuzamosan már tavaly megkezdődött a budai oldalon, ez év végére 5-5 kilométer hosszan, a Kálvin téri állomásig elkészülnek a sínpárok - olvasható a Fővárosi Önkormányzat internetes oldalán közzétett, a költségvetési javaslathoz készített összesítésben.

A 4-es metró Kelenföldi pályaudvar és Baross tér közötti első szakaszának pesti oldalon lévő állomásain a külső szerkezetépítési munkák a harmadik negyedévre befejeződnek, ez után indulhat a belső szerkezetépítés, amellyel egyidejűleg megkezdik a szellőző-, a víz- és az elektromos rendszerek szerelését. A budai oldalon az állomásokon már korábban megkezdték a belső beépítést, az első félévben az áramellátó rendszereket telepítik. Jelenleg a hírközlő rendszer, a biztosítóberendezés és egyéb kommunikációs eszközök tervezése, gyártása folyik.

A tíz állomásra 93 mozgólépcsőt és 34 liftet kell beépíteni, jelenleg ezek is tervezés, illetve gyártás alatt vannak, az első mozgólépcsőket 2012-ben építik be. A budai oldali állomásokon még az idén elkezdik az üzemi és utasterekben a padlóburkolatok beépítését, és elhelyezik a bútorokat, berendezési tárgyakat.

A kelenföldi járműtelepen 2011-ben elkészül a kocsiszín, a központi épület és a diszpécserközpont is, ezeket októberben átadhatják üzemeltetésre, majd a rendszerek beszerelése is megkezdődik. A vágányépítési munkákkal a járműtelepen ez év közepére végeznek.

A felszínen folytatódnak a területrendezések, a Móricz Zsigmond körtéren a véglegessel csaknem megegyező forgalmi rendet alakítanak ki, a Műegyetem rakparton a harmadik negyedévben kétszer egy sávon megindulhat a forgalom. A pesti oldalon a Rákóczi térnél megépül a 42 férőhelyes mélygarázs, a Baross téren megkezdik a 7 ezer négyzetméteres aluljáró építését.

A projektköltség 2010-hez képest 3,3 milliárd forinttal nőtt, így az első ütem összköltsége 373,4 milliárd forint. Ennek egyik oka a nem támogatott projektköltségek megugrása, köztük a forint euróhoz viszonyított árfolyamának változása, csak az árfolyam-ingadozás miatt 226 millió forinttal nőttek a költségek. A szerződésmódosítások, lezárások, többletigények meghaladták a szerződések általános tartalékát, ezért a további pluszköltségek fedezésére 1,6 milliárdos általános tartalékot képeztek.

A támogatott projektköltségek 241,3 milliárdos végösszege nem változott, az árfolyamhatások és a szerződésmódosítások költségét az általános tartalékból fedezték, amely ezért 27,1 milliárdról 22,7 milliárdra csökkent.

MTI