Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke korábban úgy fogalmazott: "ha egy bankban kockázatok merülnek fel, akkor először azt a kérdést kell feltennünk, hogy mit csinál maga a bank a helyzet megoldása és önmaga feltőkésítése érdekében". Ha a bank nem tudja megoldani a helyzetet, akkor utána a részvényesekkel és a kötvénytulajdonosokkal kell tárgyalni, hogy járuljanak hozzá a feltőkésítéshez, és amennyiben szükséges, akkor a biztosítás hatályán kívül eső betéteseket is be kell vonni.
Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormányok és az adófizetők viselik a bankmentés költségeit. "Erősítsétek meg bankjaitokat, tegyétek rendbe mérlegeiket, és ébredjetek rá arra, hogy, ha egy bank bajba jut, már nem az lesz az automatikus válasz, hogy jövünk és megoldjuk a bajokat. Inkább visszatoljuk. (...) Oldjátok meg ti" - mondta az eurócsoport elnöke.
Az interjú közzététele után nem sokkal a szóvivő igyekezett tompítani az euróövezeti vezető által elmondottak piaci fogadtatását és leszögezte, hogy Dijsselbloem "nem mondta, hogy ez egy minta lenne, vagy, hogy annak kellene lennie". "A bajba jutott országok bankjainál nem szabad rögtön az adófizetőkhöz fordulni, hanem meg kell vizsgálni, hogy a bankok maguk mivel tudnak hozzájárulni". Nem sokkal később az eurócsoport közleményben is megerősítette, hogy Ciprus "különleges eset". "A makrogazdasági kiigazítási programokat mindig az érintett ország sajátosságaihoz kell igazítani és sohasem használnak modellt vagy mintát" - olvasható a közleményben.
Aláírt egy a kormányhatározatot. 
