Demokrata párti szenátorok megpróbálták elnapoltatni a meghallgatást, arra hivatkozva, hogy a Fehér Ház mintegy százezer oldalnyi, Brett Kavanaugh munkásságára vonatkozó dokumentumot visszatartott, és 42 ezer oldalt csupán pár órával az esemény előtt hozott nyilvánosságra. A teremben megjelentek Kavanaugh ellen tüntetők is, őket rendőrök vezették ki a kongresszus épületéből.
Kemény szavak a demokratáktól
Mit akarnak elrejteni előlünk, mire ez a nagy sietség? - tette fel a kérdést Patrick Leahy vermonti demokrata szenátor. Richard Blumenthal demokrata párti politikus elveink kigúnyolásáról beszélt, míg John Cornyn texasi republikánus törvényhozó azzal vádolta meg a protestáló demokratákat, hogy a csőcselék szabályai szerinti meghallgatást akarnak.
Előre, írásban elkészített nyilatkozatában - amelyet a Fehér Ház kedd reggel hozott nyilvánosságra - Brett Kavanaugh elkötelezett semleges és pártatlan döntőbírónak nevezte magát, és azt hangsúlyozta, hogy kinevezése esetén ragaszkodni fog az alkotmány betűjéhez és az érvényben lévő törvények szó szerinti értelmezéséhez.
Nem személyes vagy politikai preferenciák alapján hozok döntést. Nem a felperes vagy a sértett bírája vagyok. Nem a vád pártján vagy a védelem pártján álló bíró vagyok. A törvényt tiszteletben tartó bíró vagyok - fogalmazott Kavanaugh, aki a szenátorok vitája után fel is olvasta nyilatkozatát.
Az 53 éves Brett Kavanaugh a washingtoni fellebbviteli bíróság bírája. Donald Trump elnök a nyáron jelölte őt a legfelsőbb bíróságra, miután Anthony Kennedy főbíró bejelentette visszavonulását. Kinevezéséhez a szenátus jóváhagyására van szükség.
Komoly konzervatív
A jelöltet következetes konzervatív bíróként tartják számon, aki George W. Bush elnöksége idején a Fehér Ház jogi csapatában is dolgozott. A demokrata párti szenátorok ellenzik kinevezését, attól tartva, hogy számos lényeges kérdésben - például az abortusz ügyében - konzervatív álláspontot képvisel majd. Elemzők arra számítanak, hogy a szenátus megszavazza majd kinevezését.
Az Egyesült Államokban a szövetségi legfelsőbb bíróság az alkotmánybíróság szerepét tölti be, és a társadalmat érintő legfontosabb kérdésekben hoz kötelező érvényű döntéseket.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
