Minden várakozást messze felülmúló, robosztus, 899 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben márciusban, részben az energiaárak mérséklődésének köszönhetően - írja lapunknak küldött elemzésében Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. Kifejezetten élénk, 16,5 százalék volt az export euróértékének növekedése, ugyanakkor a belső kereslet lassulása és az energiaárak tavaly év végi visszaesése mellett csak 2,15 százalékkal nőtt az import euróértéke.
Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg impozáns mértékben, 1 718 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 819 millió euró deficithez képest. Az első három hónapban 14,9 százalékkal nőtt az export euróértéke, míg az importé 7,6 százalékkal emelkedett, ennek köszönhetően szignifikánsan, 2 365 millió euróval 1 067 millió euró többletbe fordult a külkereskedelem egyenlege az egy évvel ezelőtti 1 298 millió euró deficittel szemben.
Jót tettek a csökkenő energiaárak
2022-ben összességében 19,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 28,2 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 216 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8 593 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9 791 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához a tavalyi évben.
Az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így az idei év tavaszától szignifikánsan javulhatnak a cserearányok. Amennyiben az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 8 milliárd euró körüli értékben is javulhat, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javíthatnak. A külkereskedelmi mérleget nem csupán a javuló cserearányok, hanem a feltehetően visszaeső volumenek is pozitívan befolyásolhatják.
A számottevően csökkenő gázfogyasztás hatására a gáztárolók töltöttsége jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet, így kevesebb importra lesz szükség a tárolók feltöltéséhez. Az üzemanyagfogyasztás szintén meredek csökkenést mutat, ami a nyersolaj és olajszármazék importot csökkentheti jelentős mértékben. Az áramfogyasztás szintén nagymértékben csökkent, azonban az áram esetében a napenergia térnyerése is segítheti az import volumenének csökkentését. Ugyanis a naperőművek által előállított villamos energia az utóbbi hónapokban többször ért el történelmi csúcsokat, egyes napokon néhány órára már áramexportőr volt a magyar villamosenergia rendszer, ami érdemben csökkentheti a nettó áramimportot.
Vannak bizonytalanságok, de javulhat a trend
A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok várható javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulására számítunk, amit az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül. Az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és váratlan volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege.
Idén a külkereskedelem egyensúlyba kerülhet, azaz külkereskedelmi hiány eltűnhet az előző évi 8,5 milliárd euró feletti szintről, azonban a kulcskérdés energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat - zárja elemzését Suppan Gergely.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
