A terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló, 2022-es adatokat tartalmazó jelentés szerint a terrorizmus komoly fenyegetést jelent Európában, tavaly 28 megvalósult, sikertelen vagy meghiúsított támadást regisztráltak az EU-ban. Az uniós tagországok területén tizenhat támadást hajtottak végre, amelyek négy ember halálát okozták. A támadások közül kettőt dzsihadista indítékok alapján, kettőt pedig szélsőjobboldali ideológia alapján vittek véghez.
A jelentés szerint az uniós tagállamok továbbra is a dzsihadista terrorizmust tekintik a legjelentősebb fenyegetésnek Európában. A tagállamok a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt 380 embert állítottak elő tavaly, közülük 266-ot dzsihadista ideológia alapján elkövetett, vagy tervezett bűncselekmények miatt. Kiemelték: a magányos elkövetők jelentik a legnagyobb fenyegetést. A 2022-ben elkövetett támadások többségét magányos gyanúsítottak követték el, ami úgy a dzsihadista, mint a szélsőjobb- és szélsőbaloldali ideológia befolyása alatt elkövetett támadások esetében is megfigyelhető - írták.
Az internet továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik az erőszakos szélsőséges propaganda terjesztésében, valamint a radikalizálódásnak kitett emberek toborzásában a terrorista cselekmények elkövetésére. A terrorista csoportok ideológiájuk terjesztésére és a toborzásra a világhálón fellelhető valamennyi platformot használják a közösségimédia felületeitől, az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül az online fórumokon át a videojátékokig.
Közölték továbbá: egyre gyakoribb a fejlett technológiák közé tartozó, 3D nyomtatóval készített fegyverek gyártása és használata, valamint a virtuális fizetőeszközök, különösen a kriptovaluták terroristák általi alkalmazása tevékenységeik finanszírozására.
(MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
