Minden várakozást messze felülmúló, brutális, 1089 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben májusban, az energiaárak, valamint a belső kereslet mérséklődésének köszönhetően - értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatait az MBH Bank elemzői csapata.
A gyenge májusi ipari adatokat tükrözve szerény mértékben, 5,2 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése és az energiaárak markáns visszaesése miatt mintegy 5,45 százalékkal csökkent az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben, 1312 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 223 millió euró deficithez képest. Az első öt hónapban 10,5 százalékkal nőtt az export euróértéke, míg az importé 2,5 százalékkal emelkedett, ennek köszönhetően szignifikánsan, 4 558 millió euróval 2 509 millió euró többletbe fordult a külkereskedelem egyenlege az egy évvel ezelőtti 2 050 millió euró deficittel szemben.
Részletek
2022-ben összességében 19,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 28,2 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 216 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8 593 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak tavalyi drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9 791 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához a tavalyi évben.
Az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így az idei év tavaszától szignifikánsan javulnak a cserearányok. Amennyiben az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 8,5-9 milliárd euró körüli értékben is javulhat önmagában a cserearányok javulásának köszönhetően, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javítanak. A külkereskedelmi mérleget nem csupán a javuló cserearányok, hanem a visszaeső volumenek is pozitívan befolyásolhatják. A számottevően csökkenő gázfogyasztás hatására a gáztárolók töltöttsége jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet, így kevesebb importra lesz szükség a tárolók feltöltéséhez. Az üzemanyagfogyasztás szintén meredek csökkenést mutat, ami a nyersolaj- és olajszármazék-importot csökkentheti jelentős mértékben. Az áramfogyasztás szintén nagymértékben csökkent, azonban az áram esetében a napenergia térnyerése is segítheti az import volumenének csökkentését. Ugyanis a naperőművek által előállított villamos energia az utóbbi hónapokban többször ért el történelmi csúcsokat, egyes napokon néhány órára már áramexportőr volt a magyar villamosenergia rendszer, ami érdemben csökkentheti a nettó áramimportot.
Kilátások
A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok várható markáns javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számítanak az MBH Bank elemzői, amit az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül, amelyek ellensúlyozhatják a gyengülő külső keresletet. Az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és váratlan volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege. Idén a külkereskedelmi mérleg többlete elérheti a 2,5 milliárd eurót az előző évi közel 8,6 milliárd euró hiánnyal szemben, azonban az energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat.
A külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés, így a várható további kamatcsökkentések szempontjából, így az egyensúly további javulása lehetővé teszi az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklését is. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
