|
| Például Londonban sem lehet majd olimpiát rendezni... |
A Lancet orvostudományi folyóirat pénteki számában megjelent kommentárjukban Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc - köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary - lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen.
Megterheli a sportolókat
Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket.
A 22. századra viszont, ha a tudósok előrejelzései teljesülnek, az észak féltekén csupán négy lehetséges nagyváros - Dublin, Belfast, Edinburgh és Glasgow felel majd meg a követelményeknek.
A tanulmány készítői az északi féltekére összpontosítottak, ahol a világ népességének 90 százaléka él. Hatszázezer lakosnál nagyobb városokat vonták be tanulmányukba, és kizárták az 1600 méter fölött fekvőket, mivel az ilyen magasságban rendezett olimpia -, mint az 1968-as mexikóvárosi - számos kihívással járt a versenyzők egészségére.
Min múlik?
A téli olimpiai játékok lehetséges házigazdái felbecsülésére használt 10 százalékos kritériumból indultak ki. A téli olimpia esetében ha egy lehetséges pályázó városban nem lesz elégséges hó, vagy elég hideg a játékok lebonyolítására, pályázói esélyei csökkennek.
A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást - a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.
A jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek életképessége megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature = a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard) támaszkodtak mint mérőeszközre. Ez a négy tényező alapvető a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását. A tudósok két klímamodellt használtak arra, hogy előrevetítsék az emelkedő hőmérsékletet a következő évszázadban.
