Az alapvető jogok biztosa több szempontból kezdeményezte a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. Egyrészt azt kérte, fontolja meg az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit.
Másrészt az indítvány szerint az Alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell keresőtevékenység, közfoglalkoztatásban részvétel vagy keresőképtelenség esetén, illetve hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Átmeneti szabály volt, a rokkantsági ellátás megvonása rendben van
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény tartalmaz átmeneti szabályt, hiszen az életkort és az egészségkárosodás korábban megállapított mértékét, továbbá az addigi ellátási formákat figyelembe véve rendelkezik a 2012. január elsejétől folyósítandó ellátásokról. Ezért az alapvető jogok biztosának erre vonatkozó indítványát az Alkotmánybíróság elutasította.
Az Alkotmánybíróság a két konkrét törvényi rendelkezés vizsgálatát követően megállapította, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az Alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez, valamint a megélhetési minimumot biztosító jövedelem meglétéhez köti. Az Alkotmánybíróság határozata szerint azonban a rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés nem felel meg maradéktalanul a jogbiztonság követelményének.
A rehabilitációs ellátás szüneteltetése alkotmányellenes
Annak ellenére rendelkezik ugyanis a rehabilitációs ellátás szüneteltetéséről, hogy a megváltozott munkaképességű személy rászorultsága (legalábbis átmenetileg) megszűnt volna, és a megélhetési minimumhoz szükséges jövedelmének megléte biztosított volna - írja az Ab közleménye. A szabály nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal (az arra rá nem szoruló személyekkel) egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat. Bármilyen jogszerű eseti megbízásból vagy alkalmi munkából származó csekély összegű kereset a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt megsemmisítette.
A határozathoz dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Tudtak valamit, vagy véletlen egybeesés?
Az Ab keddi határozata szerdán jelent meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban már kedden egy olyan javaslatot terjesztett a kormány elé, amelynek értelmében jövő év elejétől csak abban az esetben szünetelne a rehabilitációs ellátás folyósítása, ha az ellátás mellett az érintettek napi négy vagy heti húsz órát meghaladóan folytatnak kereső tevékenységet. (A rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabályt nem kaszálta el az Ab, a kormány sem foglalkozott vele.) Magyarán az Ab által elkaszált törvény módosítását épp a határozat megszületésének napján kezdeményezték a kormánynál. Részletek >>
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
