Igent mondott a királynő, így Boris Johnson örülhet, hiszen a szeptember 3-án véget érő törvényhozási szünet után pár nappal, szeptember 10-én zárja majd II. Erzsébet a parlamenti ülésszakot. Ez lehetővé tenné a kormány számára, hogy a királynő csak október 14-én tartsa meg beszédét kormánya terveiről a törvényhozásban, megnyitva ezzel az új ülésszakot. A részletekről itt írtunk korábban is. >>>
Az nem meglepetés, hogy a királynő rábólintott Johnson javaslatára, mivel az uralkodó hagyományosan távol tartja magát a politikától, különösen a pártpolitikától, és jelképesnek tekinthető szerepe azt diktálta számára, hogy elfogadja a kormány kérését.
Ez a szakértők szerint azt jelentheti, hogy a rendezetlen Brexitet elvető képviselőknek gyakorlatilag nem lesz idejük jogszabályok elfogadtatása révén megakadályozni a kormányfőt abban, hogy akár megállapodás nélkül is kivezesse az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.
Mi lesz most?
A parlamenti munka felfüggesztése önmagában nem egy megdöbbentő lépés, ám jellemzően az ülésszak végével szokott erre sor kerülni, kvázi formalitásként. Éppen ezért arra nincsen esély, hogy az ellenzéki pártok Johnson ellen jogi lépéseket tegyenek, mivel a kormány a parlamentáris eszközökkel él.
A képviselőknek így alapvetően két lehetősége maradt a BBC cikke szerint, egyrészt elfogadhatják a helyzetet, ami egyenes ágon a megállapodás nélküli kilépéshez vezethet, avagy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen.
Egy biztos, Johnson kockázatos lépésének nem sok pártolója akadt még saját pártján belül sem, az ellenzék pedig egyenesen puccskísérlettel vádolja. Mindenesetre ha a miniszterelnök terve bejön, akkor a képviselőház csak október 14-én folytatja a munkát, és nem sok idő lesz megvétózni a kormány döntéseit. Ha nem sikerül a nagy terv, akkor szeptember 10. előtt megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, Johnson kormánya megbukik, és októberben választások lesznek az Egyesült Királyságban.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
