A koronavírus-járvány hatására tartós változásokra számítanak a foglalkoztatásban a magyar munkavállalók, akik egyre fontosabbnak tartják a munkahelyük biztonságát, amelyért áldozatokra is hajlandóak, ám a többség ennél is előbbre helyezi a bérszínvonal megőrzését - derül ki a Randstad Workmonitor 34 országban, köztük Magyarországon végzett átfogó kutatásából.
Míg globálisan a megkérdezettek 36 százaléka, a régióban pedig 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahely biztosítására irányuló kezdeményezések és garanciák fontosak számára, addig Magyarországon a dolgozók 50 százaléka fejezte ki erre vonatkozó igényét.
Magyarországon 2019 utolsó negyedévéhez képest 5 százalékkal, 11 százalékra nőtt azok aránya, akik jelentős mértékben tartanak munkahelyük elvesztésétől, a munkaviszonyban állók több mint harmada számol ennek közepes vagy nagy valószínűségével.
A régiók közül a közép-dunántúli (5,6 százalék), a főbb szektorok között pedig a telekommunikáció (3,7 százalék), az élelmiszeripar (4,5 százalék) és az oktatás (4,9 százalék), ahol a legalacsonyabb azok aránya, akik nagy valószínűséget adnak munkahelyük megszűnésének, az autóiparban azonban a megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott így.
Az elmúlt időszakban alkalmazott fizetéscsökkentések és egyéb megszorítások felértékelték a bérgarancia jelentőségét, ez magasan (59 százalék) vezeti a preferált munkaadói értékek listáját Magyarországon is, míg Európa déli és keleti régióiban a dolgozók kétharmada szeretné jelenlegi fizetési szintjének garantálását.
A munkaerőpiac átalakulását jelzi az a tendencia is, hogy állása megtartása érdekében a magyar dolgozó is komoly áldozatot hajlandó vállalni. Az alkalmazottak 8 százaléka fizetése csökkentésében, 14 százaléka az azonos bérért végzett többletmunkában kötne vagy kötött már kompromisszumot, míg 28 százalék a munkaidő időszakos csökkentésébe vagy kényszerszabadságolásba, illetve 26 százalék a vállalaton belüli áthelyezésbe egyezne vagy egyezett már eddig is bele.
A megkérdezettek többsége tovább élvezné a home office előnyeit. Több nyugat-európai országot is megelőzve, Magyarországon a megkérdezettek 80 százaléka állítja, hogy mind a felszerelése, mind a technológiai felkészültsége megvan az elvárt digitalizációs folyamatok követésére, ami 2015-höz képest jelentős javulás, hiszen öt évvel ezelőtt a dolgozók alig több mint fele érezte magát felkészültnek - írják a felmérésben. Megjegyezik azt is, hogy zárult az olló a fejlettebb, nyugati munkaerőpiacok és a közép-európai térség között ezen a területen.
Míg globálisan a munkaerő 40 százaléka jellemezte úgy az elmúlt időszakot, hogy problémát jelentett számára a digitális átállási készségek elsajátítása, addig a magyar dolgozók 20 százaléka számolt be erről.
A válaszadók 34 százalékának fontos a rugalmas munkaidő, 22 százaléka inkább az otthoni és az irodai munka kombinációját részesíti előnyben, 15 százalékuk az igény szerinti otthoni munkavégzést, míg 14 százalékuk a kizárólagos otthoni munkavégzést említette.
A Randstad Workmonitor 2003-ban indult, 34 piacot fed le a világ minden táján: a kutatás felöleli Európát, Ázsiát a Csendes-óceáni térséget és Amerikát. Az online felmérésbe 18-65 éves, legalább heti 24 órában foglalkoztatottakat vonnak be, piaconként legalább 800 interjút készítenek.
Rákapcsolt a BUX. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
