A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint 2010-ben átlagosan 137 színes televízió jutott 100 háztartásra, számuk pedig 10 év elteltével is csupán 160-ra gyarapodott 2020-ra. A készüléktípusok megoszlása tekintetében viszont már egészen szembetűnő változás figyelhető meg: a korszerű (például LED, LCD, és lézertelevíziók) 10 év alatt közel tízszeres növekedést mutatva szorították ki szinte teljesen a hagyományos készülékeket a háztartásokból.
Nem csak az újabb készüléktechnológiák kapnak egyre nagyobb figyelmet a fogyasztók részéről, de a felhasználók tévénézési szokásai is folyamatosan változnak. Az LG Magyarország EcoLogic kutatása ezért arra kereste a választ, hogy a televízióval rendelkezők mire használják készüléküket, illetve számít-e nekik az energiatudatos televíziózás.
A magyarok több mint négyötöde (82 százalék) minden nap leül a tévéje elé, a tendencia pedig a felmérésben résztvevő legidősebb korcsoport, a 60-69 évesek esetében a leggyakoribb (92 százalék).
A kutatás eredményei alapján ebben egy korcsoport szerinti lépcsőzetesség figyelhető meg, hiszen az 50-59 évesek 87 százaléka, a 40-49 évesek 80, a 30-39 évesek 77, de még a 18-29 éves korosztály 75 százaléka is minden nap tévézik. A lakosság 7 százaléka heti 2-5 alkalommal, 4 százaléka 1-2 alkalommal, ennél ritkábban pedig 7 százaléka kapcsolja be a készüléket.
A magas tévénézési arány egyben vegyes használati szokásokat is takar, ugyanis már a válaszadók fele sem (43 százalék) használja kizárólag kábeles, illetve műholdas adások fogyasztására képernyőjét otthon. A legidősebb korcsoport zömében még csak-csak a hagyományos televíziózás mellett dönt, viszont a legfiatalabbak közül mindössze maroknyi (4 százalék) tesz ugyanígy.
Minden negyedik megkérdezett (25 százalék) többféle tartalomtípust is fogyaszt képernyőjén – arányuk 36 százalékkal a 18-29 évesek körében a legmagasabb –, de körülbelül minden tizedik válaszadó (11 százalék) csak az interneten elérhető tartalmakat nézi készülékén, akiknek aránya szintén a legfiatalabb korcsoportban a legkiugróbb (25 százalék).
Reggelente és esténként a megkérdezettek körülbelül negyede (26 százalék) kapcsolja be néhány órára a képernyőt, közel tizedüknél (9 százalék) pedig otthonlét esetén állandóan megy a készülék, amit csak akkor kapcsolnak ki, ha aludni térnek vagy elmennek otthonról.
Körülbelül ugyanennyien válaszolták (10 százalék), hogy éjszaka is bekapcsolva marad a tévé, sőt, egyenesen arra alszanak el. Ez a szokás is leginkább a 18-29 éves korosztály körében terjedt el (22 százalék).
Úgynevezett háttértévézés – vagyis amikor nem figyelünk a műsorra – a megkérdezettek több mint felénél (57 százalék) előfordult már, 14 százalékuknál pedig ez igen gyakori szokás, köztük is a legfiatalabb korcsoport esetében (24 százalék). A legtöbben mégis azt állítják, hogy kikapcsolják a tévét, ha nem figyelnek oda (43 százalék), ebben pedig a legidősebb korcsoport a legkövetkezetesebb (55 százalék).
A felmérés arra is kitért, hogy a magyarok használják-e az energiatakarékos funkciót készülékükön. A válaszadók körülbelül harmadának (34 százalék) nincs ilyen mód a tévéjén. Akiknek van, ott 13 százalékuk használja mindig, 7 százalékuk pedig alkalmanként ezt a beállítást. Ezzel szemben a válaszadók 14 százaléka ügyet sem vet rá, 32 százalék pedig nem is tudja, hogy létezik-e ilyen funkció televízióján.
Szerdán 10 millió euróra büntették az Olympique Marseille-t a számviteli szabályok megsértése miatt és korlátozta új játékosok szerződtetését. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
