Számítani lehetett Fitch döntésére, a negatív kilátásrontásra, főleg a Standard & Poor’s tavalyi hasonló döntését követően. A kilátásrontás fő oka lehetett, hogy a Fitch megítélése szerint az államadósságot övező negatív kockázatok már túlsúlyba kerültek a pozitívakkal szemben – írja elemzésében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Molnár úgy véli, előbbiek közül elsősorban a háború és annak gazdasági hatásait kell kiemelni, legfőképpen az energiaárak megugrása kapcsán, amely Magyarországot, mint energiaimportőr országot, nagymértékben érint. Itt ugyanakkor az elmúlt időszakban kedvező hírek érkeztek: az enyhe időjárás nyomán a gáz ára érdemben mérséklődött. Ugyan még így is többszöröse a korábbi években megszokottnak a gázár, azonban a nyári csúcsoktól már jelentősen elmarad. Az energia árával kapcsolatban viszont továbbra is jelentős a bizonytalanság – mutat rá.
Az elemző szerint enyhülni látszik egy másik kockázati tényező, az uniós megállapodás hiánya is. Itt még decemberben sikerült aláírni a partnerségi megállapodást és a helyreállítási és ellenállóképességi tervet (RRF) is a Bizottsággal, azonban a források megérkezéséhez további feltételeket kell teljesíteni a kormánynak, amelyet jelentős kockázati tényezőként tartott számon a Fitch.
A szakértő szerint kiemelendő, hogy Varga Mihály bejelentése alapján teljesült a tavalyi GDP-arányos 6,1 százalékos hiánycél, illetve 73,5 százalékra csökkent az államadósság. Az immár a Parlamentnek is benyújtott 2023-as költségvetés pedig további hiánymérséklést tartalmaz, a GDP 3,9 százalékára, míg az államadósság 69,7 százalékra csökkenhet. A deficit mérséklése melletti elköteleződés a hitelminősítők körében pozitív fogadtatásban szokott részesülni, mivel az biztosítja az államadósság csökkenő pályáját – áll a közleményben.
Molnár Dániel fontosnak látja, hogy a hiánycél csak akkor tartható, ha Magyarország el tudja kerülni a recessziót, és megvalósul a költségvetési törvényben jelzett 1,5 százalékos vagy akörüli növekedés. A hazai növekedés viszont jelentősen függ a világpiaci folyamatoktól, ahol szintén lassulást vetít előre a hitelminősítő – hangsúlyozza.
Negatív megítélés alá esett még a magas infláció is – írja a Makronóm Intézet elemzője –, bár itt a Fitch is kiemeli, hogy a ráta gyors ütemben csökkenhet az év második felétől. Fontos azonban kiemelni, hogy végső soron nem a hitelminősítők értékelése, hanem a befektetői magatartás – amelyet vagy befolyásol, vagy nem a hitelminősítés – a döntő a magyar államadóssággal kapcsolatban. A befektetők pedig az év elején már letették a voksukat, amikor közel háromszoros túlkereslet mellett tudott az Államadósság Kezelő Központ 4,25 milliárd dollár értékben devizakötvényt kibocsátani. De az elmúlt időszakban mérséklődő hosszú hozamok is azt mutatják, hogy a befektetők körében a magyar államadósság fenntarthatósága nem kérdőjeleződött meg az energiaválság során sem – zárul a közlemény.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
