A KSH adatai szerint a kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény - öt negyedéven át tartó - csökkenése 2010 első negyedévében megállt. Az azóta gyorsuló ütemű növekedés 2011. II. negyedévtől enyhülő ütembe fordult. A növekedés súlypontja az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át.
Az Európai Unió (EU27) bruttó hazai terméke 2011 III. negyedévében 1,3%-kal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva.
A mezőgazdaság a húzóágazat
A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok III. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (28,5%) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. A mezőgazdaság 1,3%-kal járult hozzá a növekedéshez.
Az ipar hozzáadott értéke 3,5%-kal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,6%-os bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye.
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-14,3%). A további szűkülést a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése okozta. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9%-kal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének csökkenésében fontos szere-pet játszott, hogy a bankok hitelaktivitása nem mutatott lényeges javulást, miközben az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították.
Nem indult be a háztartások fogyasztása
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 harmadik negyedévében stagnált. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-os emelkedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett, míg a közlekedésé lényegében változatlan maradt. Volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerek fogyasztásában, a lakásszolgáltatásoknál és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál az előző év azonos időszakához képest.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás 1,4%-kal esett. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése ismét jelentős mértékű, 8,6%-os volt. Mindez -1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
A készletek állománya a III. negyedévben folyó áron 175 milliárd forinttal nőtt (alapvetően gáz és mezőgazdasági termék), míg az előző év azonos időszakában 22 milliárd forint volt a növekedés. A bruttó felhalmozás -2,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
