Továbbra is csúcs közelében a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 12 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 10 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így december-február átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 690 ezer fő volt. Az előző hónapban a 15-74 éves népesség 66,8 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66,9 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt az előző havi 3,9 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalékos szint után.
2023 februárjában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 245,1 ezer álláskereső szerepelt, ami 7 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 35,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 10,6 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 18,5 százalékkal nőtt.
2023 februárjában a munkaadók összesen 33,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 92,9 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 69,7 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 59,3 ezer után.
2022 IV. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A feldolgozóiparban 2 ezerrel, a közszolgáltatások területén 12 ezer fővel csökkent a létszám, míg a mezőgazdaságban 7 ezer fővel, építőiparban 18 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 6 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben, írják elemzésükben a Magyar Bankholding szakértői. Az ukrajnai háború, az energiaárak megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő - emelkedése ellenére a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 70 ezret elérő bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
Azonban a következő időszakban a kamatemelések és az inflációs folyamatok hatására esetlegesen kialakuló összeurópai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül. Továbbá a jelenlegi legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő, kamatemelésekkel és likviditásszűkítéssel operáló jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is látható munkaerőkereslet egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések tovább növelik a vállalatok költségszintjét és áremelési szándékát is, így a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérést továbbra is erős kérdőjelek övezik. Mérsékelt, az év első felében 4 százalék fölé emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3,5 százalékot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac, mivel a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők a jelenlegi helyzetben. Így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába kereshetik a megoldást, amit az egyéb költségek megugrása is indokol, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
