A nap képe: egy nagy tökkel viccelődik Orbán Viktor

A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.

Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.

Az Országgyűlés mai döntését követően már hivatalos, hogy kivezetik ezt az árszabást.

Szerdán újabb érdemi fordulat érkezik a magyarországi töltőállomások árszabását tekintve.

Javul a hangulat.

Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

A miniszterelnök a parlament előtt beszél.

Éves szinten 173 milliárd forinttal jobb adat.

Pleschinger Gyula Márkkal, a Wood & Company magyarországi vagyonkezelési részlegének vezetőjével a keddi kamatdöntés előtt beszélgettünk a világgazdaságban zajló folyamatokról, azok várható magyarországi hatásairól.