A nap képe: így tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Az eddigi tényadatokhoz módosították a 2026-os büdzsét, a parlament hétfőn szavazott róla.

Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a kabinet kényszerpályán mozog, mert ha elvétik a hiánycélt, az piaci kiábránduláshoz, az euróbevezetés melletti piaci bizalom megrendüléséhez, így a forint gyengüléséhez és az állampapírpiac gyengüléséhez vezetne. Egyelőre sok a bizonytalanság, Árokszállási Zoltán jelenleg 5,3 százalékos hiánycélt tart reálisnak.

A miniszterelnök a parlamentben megtartott napirend előtti felszólalásában ismertette a 2027-es büdzsé fő számait, amit előzetesen „az igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett. A lakástámogatási rendszer átalakításáról is hosszasan beszélt. Emellett bejelentette, hogy megtartják a 13. havi nyugdíjat, a 14. havi első részletét kifizetik, és érkezik a nyugdíjasoknak járó SZÉP-kártya.

A 2027-es költségvetést 4,9 százalékos hiánnyal tervezték meg.

Minimálbérre egy számjegyű szja érkezik, de havi 1 millió forint felett megszűnik az édesanyák adómentessége. Emellett megduplázzák a családi pótlékot.

A Tisza Párt egyik fontos kampányígérete volt a hazai sportfinanszírozási rendszer átalakítása, átláthatóbbá tétele. A Sportért Felelős Államtitkárságnak azonban nemcsak a tao-támogatásokat vagy az Orbán-kormányok alatt GDP-arányosan uniós szinten is kiemelkedő állami költések csatornáit kell felülvizsgálnia, hanem a felépített sportlétesítmények fenntartásáról is gondoskodnia kell.

Az energiaválság, az emelkedő hozamkörnyezet és a büdzsé konszolidációja is gátolja a jegybanki kamatvágást.

Újab számok villantak fel a töltőállomásokon.

A miniszterelnök reagált a francia nagyvárosokban történő zavargásokra: úgy látja, a rombolás érthetővé teszi, Magyarország miért lép fel ennyire szigorúan a bevándorlás kapcsán.

Egy új nemzetközi bankhoz csatlakozhat Magyarország. A lehetőségek csábítóak, de az ördög ezúttal is a részletekben van – és pont ezekről tanácskoznak Budapesten október végén.