Németországban a lakosság csaknem kétharmada szerint jó kancellárjelölt a szociáldemokrata párt (SPD) számára Martin Schulz, választói támogatottsága pedig megegyezik a hivatalban lévő kormányfő, Angela Merkel támogatottságával - mutatta ki az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás.
Népszerűek
Ez alapján Martin Schulz a németek 64 százaléka szerint jó kancellárjelölt az SPD számára. A párt szavazóbázisában még nagyobb, 81 százalékos arányban tartják jó jelöltnek.
Amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, és a tisztségért Martin Schulz és Angela Merkel - a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 2005 óta kormányzó politikusa - indulna, mindketten a szavazatok 41 százalékát szereznék meg.
Ez az SPD-s jelölt esetében 5 százalékpontos emelkedés a decemberi 36 százalékhoz képest, a CDU-s jelöltnél pedig 2 százalékpontos csökkenés a decemberi 43 százalékhoz viszonyítva. Az ARD kutatása szerint Martin Schulzot a lakosság 69 százaléka tartja rokonszenvesnek, míg Merkelt 63 százalék. A hitelességet vizsgálva is a baloldali politikus - az Európai Parlament (EP) volt elnöke - vezet, bár jóval kisebb mértékben: Martin Schulzot a lakosság 65 százaléka, Angela Merkelt a lakosság 64 százaléka tartja hiteles politikusnak.
A hivatalban lévő kancellár a vizsgált dimenziók közül csak a hozzáértést, kompetenciát tekintve vezet: Merkelt 78 százalék, Schulzot 68 százalék tartja kompetens politikusnak. Az ARD felmérését az infratest dimap kutatóintézet végezte 1001 ember telefonos megkérdezésével január 25-én. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
Akiből nem lesz kancellár
Az SPD jelenlegi elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter kedden jelentette be, hogy nem vállalja a kancellárjelöltséget, és Martin Schulzot javasolja maga helyett. Egyben közölte, hogy lemond a pártelnöki tisztségről is, mert az a meggyőződése, hogy a kancellárjelöltnek kell irányítani a pártot. Döntését azzal indokolta, hogy az EP volt elnökének nagyobb esélye van a sikerre szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választáson.
Közel két hónapos csúszással. 
