A károk felmérése ugyan folyamatban van, de mind Angela Merkel kancellár, mind a pénzügyminiszter, Olaf Scholz gyors segítséget helyezett kilátásba. A pénzügyi tárca vezetője a hétvégén azt jelezte, hogy több mint 300 millió eurót készít elő gyorssegélyekre. Hozzátette, hogy a vezetőknek hosszú távú újjáépítési programot kell kidolgozniuk, ami a korábbi árvizek tapasztalatai alapján több milliárd euróba is belekerülhet. Merke pedig arról beszélt, hogy a károk mértéke több milliárd eurót tesz ki, de szerencsére Németország olyan ország, amely ezt pénzügyileg meg tudja oldani.
Mint azt kollégánk, Király Béla is jelezte, az első becslések szerint közölt 4-5 milliárd eurós kár a német GDP 0,1 százalékát teszi ki, így a mostani természeti katasztrófa gazdaságilag vélhetőleg nem fogja megrázni Németországot. Hosszabb távon ugyanakkor komoly gazdasági és társadalmi hatása lehet a történteknek. Angela Merkel is azt hangsúlyozta például, hogy rövid-, sőt közép- és hosszú távon is olyan politikával kell küzdeni a természeti katasztrófákkal, amely több figyelmet szentel a természetnek és az éghajlatnak, mint az elmúlt években. Szerinte gyorsabban kell lépni, és határozottan kell küzdeni az éghajlatváltozás ellen.
Mindez azt jelentheti, hogy a 2050-re kitűzött fenntarthatósági, karbonsemlegességi célok elleni küzdelem gyorsítása további összegeket emészthet fel, miközben így is sok ezer milliárd euróra becsülik a szakértők a zöld átmenet költségeit. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Németországban jelenleg is erős pozíciókkal rendelkező Zöldek hangját felerősítheti egy ilyen természeti csapás. Két hónappal az országos választásokat megelőzően pedig akár komoly hatással is lehet annak eredményére.
A fenntarthatósági célok elérése egyébként nem csak Németországban, de várhatóan Magyarországon is komoly beruházásokat indukálnak. Az előrejelzések szerint 2030-ig 9-10 ezer milliárd, 2050-ig pedig 25 ezer milliárd forintnyi beruházást kell a karbonsemlegesség eléréséhez megvalósítani. Az MNB egyébként ezt látva igyekszik proaktívan kezelni a kérdést, hiszen számukra is egyértelmű, hogy a klímaváltozás komoly hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre és az inflációra is. A jegybank ennek szellemében támogatja a vállalatok zöld kötvény kibocsátását, továbbá a közelmúltban bejelentettek két dedikált programot is, Az első a zöld jelzáloglevél vásárlás, amely során auditált zöld minősítésű projektek jelzálogleveleit vásárolják meg. A másik fontos terület a lakáspiac lesz, ahol jelenleg nem érvényesülnek a zöld szempontok: nagyon alacsony a kedvező energetikai besorolású lakások aránya. A Zöld otthon program keretében új lakások építése és -vásárlása esetén tud majd a lakosság egy kedvezményes hitelhez hozzáférni.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
Január elején még 415 forintot kellett adni egy euróért, most már „csak” 406-ot. A pezsgőbontással azért még várunk. 
