A várakozásoknál kisebb, 165 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben az év első hónapjában, ami nagyjából megegyezett a decemberi egyenleggel. Az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt 14,6 százalék volt az export euróértékének növekedése, ugyanakkor a belső kereslet lassulása és az energiaárak tavaly év végi visszaesése mellett is 13,6 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 78 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 243 millió euró deficithez képest, így a második havi javulást mutatja 2021 áprilisa óta, ami jele lehet a várt trendfordulónak - állapítja meg a Magyar Bankholding elemzése.
2022-ben összességében 19,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 28,2 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 216 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8 593 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9 791 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához a tavalyi évben, ami meghaladta az egyenleg első tizenegy havi 9 623 millió eurós romlását, azaz a cserearányok romlása nélkül javulhatott volna az egyenleg.
Negatív tényező, hogy az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló hazai export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Az exportpiaci kilátásokat az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja, valamint az elszálló infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások szintén hozzájárulnak a külső kereslet romlásához.
Az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így az idei év tavaszától szignifikánsan javulhatnak a cserearányok. Amennyiben az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 7 milliárd euró körüli értékben is javulhatna, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javíthatnak - hívják fel a figyelmet a Magyar Bankholding elemzői. A hiány tehát akár a töredékére is csökkenhetne, sőt, más tényezők javulásával el is tűnhetne. Ez pedig erős korrekciós támaszt adhat a forintnak is, ahogy a mostani adatra is mérsékelt erősödéssel reagált, mivel korábban épp az egyenlegnek a romlása volt a fő negatív érv a hazai deviza ellen.
A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, valamint a cserearányok várható javulása miatt a Magyar Bankholdingnál a külkereskedelmi egyenleg javulására számítanak a következő hónapokban, amit az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül. Az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és váratlan volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege. Idén a külkereskedelmi hiány 2 milliárd euró alá mérséklődhet az előző évi 8 milliárd euró feletti szintről, azonban a kulcskérdés energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulása esetén értelemszerűen ez a szám további javulást mutathat.
Enyhe erősödést ért el pénteken a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
