A bejegyzett pártok harmadát szünteti meg az ügyészség

Magyarországon jelenleg 141 párt van bejegyezve, ebből a törvényi rendelkezések alapján 50 megszüntetését kezdeményezi az ügyészség.

Az 1989-es párttörvény szerint abban az esetben, ha a bejegyzett párt két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet, akkor a bíróság az ügyész indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ami azonban nem érinti az adott párt társadalmi szervezetként való továbbműködését.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke megküldte részükre azoknak a pártoknak a listáját, amelyek a 2006-os, illetve a 2010-es országgyűlési választáson önállóan vagy más párttal közösen állítottak jelöltet. A 2010-es országgyűlési választásokat követően az ügyészség az OVB tájékoztatása, illetve a bírósági nyilvántartások egybevetése alapján összesen 50 párt esetében nyújtott be keresetet a megyei bíróságokon azt indítványozva, hogy a bíróságok állapítsák meg a párt működésének megszűnését, társadalmi szervezetként való további működésük érintetlenül hagyásával. A peres eljárások folyamatban vannak - közölte Széplaki-Nagy Gábor, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának tájékoztatása szerint 2010 végén a 19 megyei bíróság és a Fővárosi Bíróság összesen 141 pártot tartott nyilván, 2008 végén 109-t.

Tavaly a Fővárosi Bíróságon 71 bejegyzett pártot tartottak nyilván, a Pest megyein 23-at, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyein 9-et, a Somogy megyein 7-et, a Bács-Kiskun és a Csongrád megyein 5-öt, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyein 4-et, a Baranya, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Heves megyein 3-at, a Veszprém megyein kettőt, a Békés, a Fejér és a Jász-Nagykun-Szolnok megyein pedig egyet. Öt megyében, Komárom, Nógrád, Tolna, Vas és Zalában nincs a bejegyzett társadalmi szervezetek között párt.
A Fővárosi Bíróság tájékoztatása szerint 2010-ben 10 pártbejegyzési kérelem érkezett hozzájuk, 3 pártot jegyeztek be.

A bírósági nyilvántartásokból kiderül, hogy a legrégebbi, rendszerváltozás hajnalán, 1989-ben bejegyzett pártok közül ma 12 működik, köztük a parlamentből jól ismert Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, valamint a Szabad Demokraták Szövetsége - a Magyar Liberális Párt, a Magyar Demokrata Fórum, de 21 éve pártként van bejegyezve még a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, két szociáldemokrata párt, egy zöldpárt, egy demokrata és egy kommunista párt, valamint a szabad demokraták egri szervezete.

A tavaly parlamentbe jutott Jobbik Magyarországért Mozgalom 2003-ban, a Lehet Más a Politika pedig 2009-ben lett bejegyezve a Fővárosi Bíróságon. A legifjabb, 2010-ben létrejött pártok között van többek között a Demokratikus Keresztény Királyság Párt, a Helyreállítás Magyarországi Pártja, a Nemzeti Értékteremtő Párt és a Magyarország Megújulásáért Párt.

A jelenleg bejegyzett 141 párt között az elnevezésük alapján legnagyobb számban a baloldali - szociáldemokrata, szocialista, kommunista - pártok vannak, mintegy tucatnyi, de ezen kívül még van néhány párt, amely nevében legalább is kiáll a szegényekért, a dolgozókért, a rászorulókért, vagy éppen "A Peches Üldözöttekért".

Körülbelül 10-10 párt van, amely nevében utal nemzeti, környezetvédő, vagy éppen roma jellegére. Az elnevezésükben nemzeti jellegűnek tekinthető pártok közül 2003-ban alakult a Pajzs Szövetség és a MAGYAR NEMZETI FRONT, 2008-ban a Magyar Nemzeti Rend Párt és az Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, 2009-ben pedig a "HUNOK NAGY SZÖVETSÉGE" Párt.

Számos, elnevezésében keresztény, konzervatív, valamint kisgazda, agrár jellegű, továbbá civil, független párt van, köztük a 2009-ben bejegyzett Megoldás: EGYIKSEM! Civilkontroll Párt.

A néhány, elnevezésében regionálisnak tekinthető párt többsége kelet-magyarországi, ilyen a Debrecenért Polgári Szövetség, a Szövetség Kelet-Magyarországért, illetve az Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség, de van SOMOGYÉRT Szövetség is.

2004 óta bejegyzett párt a Magyar Autósok és Motorosok Pártja, 2005 óta van Panellakók Polgári Párt, 2007-ben párttá szerveződött az Almafa-Új Demokratikus Koalíció, 2008 óta létezik a Bizonytalanok vagy Nem Szavazók Pártja is, 2009-ben pedig eljött az ideje, hogy bejegyezzék a MÁTYÁS Pártot.

A leghosszabb elnevezésű magyarországi pártalakulat címéért pedig a 2005-ben bejegyzett Civil Demokraták - Tiszta Fejjel és Tiszta Kézzel - Összefogás az Új Magyarországért, illetve a 2009-ben bejegyzett Szövetség az Egységes Magyarországért "Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége" vetélkedhet.

MTI