.jpg)
A Fidesz által felkért szervezetek közül többen is szólnának a Szent Koronáról az új alkotmányban - hasonlóan vélekednek az egyházi vezetők, a nyugdíjasok érdekvédői és számos professzor is
.jpg)
Az államhatalmi szervekről szólva azt írják, hogy indokolt lenne a köztársasági elnök politikai és alkotmányos vétójának az Alkotmánybíróság által adott szűkítő értelmezését feloldani és azt korlátlanná tenni, vagyis elképzelésük szerint az államfő nem lenne kötelezhető olyan jogszabály aláírására, amelyet alkotmányellenesnek tart, pusztán az Országgyűlés ismételt többségi állásfoglalása alapján.
A Professzorok Batthyány Köre újra felállítaná a közigazgatási bíróságokat, amelyek szerintük megakadályozhatnák a pártok hatalmi túlkapásait is, ha államhatalmi vagy államigazgatási szervekre nyomást kívánnak gyakorolni. A kész és az Országgyűlés által elfogadott alkotmány megerősítése népszavazással hozzájárulhat az alaptörvény tekintélyének megerősítéséhez - írják.
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Ittzés János az alkotmány-előkészítő bizottsághoz írt levelében kifejti: az új alkotmánytól azt várják, erősítse meg a lelkiismereti és vallásgyakorlási szabadságot, beleértve az egyéni vallásszabadságot, az egyházak autonóm, valamint az államhatalomtól különválasztott működését. Rögzítheti az alaptörvény szerintük azt is, hogy az állam milyen szerepet vár, kér az egyházaktól a társadalmi fejlődés előmozdításában, közfeladatok ellátásában.
Örömmel vennék - folytatják -, ha az alaptörvény szabályaiban tükröződnének a Magyarország történelmében ezer éve kulcsfontosságú szerepet betöltő kereszténység alapvető értékei, így például az élet és az élet méltóságának védelme, a közösségek kialakításának és védelmének lehetősége vagy az egymás iránti megértés és együttműködés modelljének rögzítése az államigazgatás legfelsőbb szintjén. Ha az alkotmány szabályozásában ezek az alapok megjelennek és érvényesülnek, meglátásuk szerint nincs szükség arra, hogy külön deklaratív formában történjen hivatkozás Istenre, a keresztyénségre.
Az evangélikusok javasolják a monogám házasság és a család védelmének deklarálását is. Sem a poligám házasságot, sem az egyneműek házasságát nem fogadják el. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, szerintük az érvényben lévő szabályozás megfelelő védelmet ad ahhoz, hogy a különneműek házasságának védelme nem hozhatja magával az azonos neműek diszkriminációját. Az alkotmány egymondatos preambulumát úgy kezdenék: "A magyar nép hálával az ezeréves Magyarországért, amelyet a magyar királyok ősi koronája jelképez (...)".
A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége javaslatában kezdeményezi, hogy szigorodjanak az egyházzá válás, az egyházként való nyilvántartás feltételei. Álláspontjuk szerint az új alkotmánynak deklarálnia kellene az egyházi fenntartású és az állami, illetve önkormányzati intézmények közötti azonos finanszírozási feltételek garanciáját. A reformátusok nem zárkóznának el az egyházi autonómia határainak részletesebb szabályozásának átgondolása elől sem.
A Fidesz által szintén felkért Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület meggyőződése szerint a születendő új alkotmány a Szent Korona-eszmeiségre épülő "Magyarország Szabadság Alkotmányának" jogfolytonosságba való visszahelyezését kell, hogy tartalmazza. Ennek alapján az új alaptörvény kimondaná többek között az állam szabadságát és a Szent Korona-tagok szabadságát. A Szent Korona tagja az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona országának területén élnek - írják, hozzátéve, hogy aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona országában vendégként él.
A Fidesz által felkért ötödik szervezet, a Rákóczi Szövetség javaslata egyelőre nem olvasható az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapján.
MTI
A csütörtöki Kormányinfón több téma is szóba került. 
