.jpg)
Megváltozott a válság során a világkereskedelem alapszerkezete, de továbbra is az Európai Unió (EU) az első számú szereplő
.jpg)
Az EU jobban megszenvedte a világméretű gazdasági válságot, mint a nagy feltörekvő gazdaságok, és részben ennek következtében átalakult a szféra szerkezete: már nem csak az EU és az Egyesült Államok teljesítményétől függ a globális kereskedelem teljesítménye, felzárkózott például Kína és India, így egyszerre "több motor hajtja" előre a kereskedelem gépezetét - mondta Balás Péter, az Európai Bizottság (EB) kereskedelmi főigazgatóságának helyettes vezetője.
A magyar szakember - aki korábban a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) delegált magyar nagykövet volt, és az Európai Bizottságban is irányítja a WTO-val kapcsolatos ügyeket - hozzátette: évek óta állnak a vámok és egyéb kereskedelmi korlátok lebontásáról szóló tárgyalások - az úgynevezett dohai forduló - a WTO-ban, pedig az EU nyitott, kész elfogadni a megállapodástervezetet.
A 2001-ben indult dohai forduló fő témája a mezőgazdaság, a legvitatottabb kérdések pedig a termelés és az export állami támogatása, és a piacnyitás. Az Egyesült Államok és India, illetve Kína ellentétei miatt egyelőre nem sikerült megállapodni. Ezzel összefüggésben a budapesti tanácskozás indiai résztvevője, Barid Baran Bhattaharia közgazdász, az Új-Delhiben működő Dzsaváharlál egyetem professzora, Manmohan Szingh indiai kormányfő tanácsadója rámutatott: soha nem lesz olyan kormány Indiában, amely hajlandó lenne aláírni a megállapodást a jelenlegi formájában, hiszen azonnal megbukna, ha így tenne, mert minden második választópolgár a mezőgazdaságból él.
Ennek ellenére az EU előtt több lehetőség nyitva áll - mondta a szakember, aki szerint szemléletváltásra, és egy új fogalom, a kulturális kereskedelem megértésére volna szükség európai részről. Példaként említette, hogy az indiai középosztályban változnak a fogyasztási szokások, a tea és a kávé rovására nő a borfogyasztás, ami kiváló alkalom az EU borexportjának növelésére.
MTI
