A kormány folytatni kívánja a munkát, jövedelmet terhelő adók csökkentését, szeretné elérni, hogy a magyar adórendszer e téren a régió legversenyképesebb rendszere legyen, és radikálisan csökkenteni kívánják az adónemek számát is - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.
Adópolitikai fordulat
Izer Norbert felidézte, az adószerkezet 2010 óta jelentősen átalakult, a munkát és a jövedelmet terhelő adók súlya csökkent, helyüket a fogyasztási, forgalmi adók vették át. Az adópolitikai fordulatot úgy sikerült elérni, hogy közben a vállalatok megőrizték versenyképességüket, a bérterhek csökkentése miatt még ki tudták terhelni termelni azokat a bérterheket, amelyeket a a minimálbér emelése és az emelkedő bérdinamika rájuk rótt mellett is, miközben az államháztartás egyenlege az adócsökkentések mellett is javult.
A GDP-arányos adóelvonás alacsonyabb, mint a válság előtt, de a térségben a magasabbak közé tartozik. Azon dolgoznak, hogy az adóelvonási szint fokozatosan csökkenjen, régiós szinten is versenyképes legyen. Az adóelvonás szintje 2016 óta folyamatosan csökken. Azt, hogy a GDP-arányos adóelvonás az adócsökkentések ellenére is még 48-49 százalékos n stagnál, a gazdaság fehéredésével magyarázta, aminek köszönhetően az adóhatóság változatlan vagy csökkenő kulcsok mellett is egyre több bevételt tud beszedni, ami évente 200-300 milliárd forint többletet jelent.
Az adóék - a munka adóterhelése - a válság időszakában rendkívül magas, 50 százalék felett volt, az élmezőnyben az OECD-országok között, 2016-ra azonban sikerült jelentősebb elmozdulást elérni. A szociális hozzájárulási adó (szocho) hatéves bérmegállapodásban rögzített csökkentése után az adóék el fogja érni az OECD-országok meg fogja közelíteni a Visegrádi országok átlagát, a következő időszakban pedig próbálják ezt a szintet is meghaladni tovább mérsékelni - mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta: a kormány határozott szándéka, hogy a munka adóterheit fokozatosan csökkentse, és a régió legversenyképesebb rendszerét alakítsa ki. A társasági adóban ezt már sikerült elérni, aki Magyarországon kíván letelepedni, a legversenyképesebb adórendszerben tud dolgozni.
12 millióig lehet áfamentesen katázni
A kkv-k versenyelőnye az egyedi, rájuk szabott, egyszerű adónemekben - mint a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) - van. Az immáron 12 milliós értékhatárig választható kata hatálya alá már közel 300 ezren tartoznak. A kivával kapcsolatban, amit már több mint 28 ezren - az előző évinél kétszer többen - választottak, hangsúlyozta: ezt a fejlődni képes, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak találták ki, azt a pénzt adóztatják meg, amit kivonnak a vállalkozásból. Ha visszaforgatják a megtermelt profitot, nem vonnak ki tőkét, csak a bérköltség után kell 13 százalék adót megfizetni. A szakmával konzultálva vizsgálják, van-e szükség a kiva finomhangolására - tette hozzá.A magánszemélyek adózásával kapcsolatban kiemelte az e-szja-t, hozzátéve, arra törekszenek, hogy a vállalkozásokat is minél több adminisztrációs tehertől szabadítsák meg.
Az áfával kapcsolatos intézkedések - köztük a fordított áfa, a belföldi összesítő jelentés, az ekáer, az elektronikus számlaadat-szolgáltatás, az online pénztárgépek bevezetése - látványos eredményeket hoztak. A be nem szedett áfa aránya 2016-ban 13 százalékra csökkent, fele a 24-25 százalékos így jóval alacsonyabb, mint a 20 százalékos régiós átlagnak. A kormány határozott szándéka, hogy az áfarés egy-két éven belül 10 százalék alá csökkenjen.
Új törvények
Az adórendszer egyszerűsítéséről szólva felidézte, hogy új jövedéki adó törvényt hoztak létre, felülvizsgálták az adóigazgatási szabályokat, újrakodifikálták a szocho törvényt, szeretnének egy modern, jól használható jogrendszert kialakítani az adózás terén. Nemcsak az adminisztrációt, az adók számát is radikálisan csökkenteni kívánják. A folyamat már elkezdődött, 2019-től öttel kevesebb adónemmel kell számolni. Van miből lefaragni, jelenleg több mint 60 adónem van Magyarországon. Hozzátette, egy átlagos vállalkozás csak 10-12-vel találkozik, de ez is jelentős költség számukra.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
