A Postová banka elemzője statisztikai adatokra hivatkozva megállapítja: bár Szlovákiában az életszínvonal folyamatos közeledést mutat az EU-s átlaghoz, a két ország különválása óta a szlovák és a cseh életszínvonal közötti különbségek nem tűntek el. Eva Sadovská rámutatott: míg a szlovák átlagpolgár - az egy főre jutó GDP vonzatában megállapított - vásárlóereje 2011-ben csak az EU-s átlag 73 százalékát tette ki, addig az átlag cseh polgár esetében ez az arány elérte a 80 százalékot. A két ország közötti különbségek megmutatkoznak az átlagbér tekintetében is. Míg Csehországban a tavalyi évben 994 eurót tett ki az átlagbér, addig Szlovákiában ennek közel 80 százaléka, 786 euró volt.
Szlovákiában jelentősen hosszabb ideig tartott az a folyamat is, amelynek során a reálbérek elérték az 1989-es szintet. Míg Csehországban az átlagbér alapján számított vásárlóerő 1996-ban érte el a rendszerváltás előtti értéket, addig ez Szlovákiában csak 2007-ben következett be. Az életszínvonal alakulását befolyásoló faktorok között az elemzés kitér arra is, hogy milyenek a két ország lakosságának átlagos lakhatási körülményei. Ennek kapcsán rámutat: Szlovákiában a lakosság 40,1 százaléka él zsúfolt körülmények között, Csehországban pedig ez az arány csak 22,5 százalék. Az elemzésből az is kiderül, hogy míg a szlovákiai átlagpolgár 1793 órát dolgozik átlagban évente, cseh szomszédja mindössze 1774 órát.
Alaposan lemaradtak a szlovákok a csehek mögött
Szlovákia számára két évtized sem volt elegendő arra, hogy lakosságának átlagos életszínvonala utolérje Csehországét - közölte Eva Sadovská, a Postová banka elemzője a pénzintézet aktuális analízisére hivatkozva az MTI-vel.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
