Jövő héten startol az Országgyűlés idei első féléves ülésszaka, az ekkor tárgyalandó javaslatokról még tavaly decemberben nyújtott be tájékoztatót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak. Mint akkor lapunk megírta, a tavaszi ülésszakon kerül napirendre a 2022-es költségvetés, illetve az adótörvények is. Jeleztük, hogy a járványhelyzet miatt a szokásosnál is több kockázat övezi az ország szempontjából legfontosabb pénzügyi törvények korai elfogadását.
Időközben felkerült a parlament honlapjára az első idei ülések napirendje. Értelemszerűen a veszélyhelyzettel összefüggésben álló törvényjavaslat az első tárgyalandó előterjesztések között kapott helyet.
Ami a cikkünk szempontjából érdekesebb, és nem a fent hivatkozott dokumentumból derül ki, hanem a parlament február-márciusi munkarendjéből, hogy az induló ülésszakon alkotmánybírót is választani készülnek a képviselők. Erre azért van szükség, mert tavaly ősszel a Kúria elnökének választották az alkotmánybírói testület egyik tagját, Varga Zs. Andrást. Ezzel az Alkotmánybíróság tagjainak száma 14 főre csökkent, beleértve az elnököt is, márpedig az Alaptörvény 15 tagról rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásáról szóló személyi javaslathoz egyelőre nem rendeltek időpontot, s a munkarendben is azzal a lábjegyzettel tüntették fel az előterjesztés címét, hogy "benyújtástól függően" dönthetnek majd arról - titkos szavazás keretében - a képviselők.
Legutóbb bő egy éve választottak új tagot az Alkotmánybíróságba, akkor Juhász Miklós kapta meg a 12 évre szólü mandátumot, miután elhunyt a testület korábbi tagja, Balsai István. A tagokat egy külön erre a feladatra felállított eseti bizottság jelöli, melynek 12 tagja közül 10 kormánypárti, további 1-1 tagot delegál a Jobbik és az LMP.
Mint említettük, Varga Zs. András főbírói kinevezésével üresedett meg egy hely az Alkotmánybíróságon. Vele kapcsolatban a jelölése idején olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy kifejezetten miatta módosították a Kúria elnökére vonatkozó feltételeket.
A lehetséges új jelöltről egyelőre nem köröz információ a sajtóban, de a következő időszakban várhatóan elkezdődik a találgatás, ha valóban esedékessé válik egy új tag kinevezése.
A nemzetközi migrációs helyzet miatt a Tisza-kormány 2026. december 31-ig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. 
