• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében azt kérte az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőitől, hogy a következő hat hónapon belül kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. "Készen állunk a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtásában elért előhaladásunkat értékelni kell" - fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: Ukrajna eltökélt szándéka, hogy teljes mértékben felkészüljön a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére. "Ennek érdekében mindent meg fogjuk tenni" - tette hozzá.
• Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az MTI tudósítása szerint azt mondta: szeretné, ha az Európai Unió már idén december közepéig megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Szavai szerint Ukrajna reformtörekvései rendkívüliek, "még háború idején is sőt, különösen a háború idején" - mondta. "Be kell tartanunk a tárgyalások megkezdésére vonatkozó ígéreteinket. Ha a reformokra vonatkozó kritériumok teljesülnek, reagálnunk kell" - fogalmazott.
• Az Egyesült Államok erősen fontolgatja, hogy kazettás lőszereket küld Ukrajnának az orosz erők elleni ellentámadás fokozására - derül ki több, a Biden-kormányzat tisztviselőire hivatkozó hírből. A kazettás bombák olyan kisebb bombákat tartalmazó bombák, amelyek a levegőből való leejtéskor szétszóródnak, és szélesebb területen okoznak károkat. Mivel ennek következtében nagy az esélye, hogy a nem harcolók életét is veszélyezteti, a kazettás bombák betiltásáról szóló egyezményt több mint 100 ország aláírta - az USA és Oroszország azonban nincs köztük, az orosz fél is vetette már be Ukrajnában. Amerikai tisztviselők szerint a Fehér Ház döntése hamarosan várható - jelentette a CNN, míg az NBC News szerint már a jövő hónapban sor kerülhet rá. A Politico arról számolt be, hogy tavaly év végén a Biden-kormányzat azt mondta, hogy "aggályai" vannak a lőszerek Ukrajnának történő szállításával kapcsolatban, elsősorban humanitárius okokból, valamint azért, mert az USA akkoriban nem ítélte úgy, hogy Ukrajnának szüksége lenne rájuk.
• Röviddel a megkísérelt zendülés elindítása előtt tudta meg Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója, hogy megszüntetik cége finanszírozását, mivel megtagadta, hogy szerződést kössön a védelmi minisztériummal - jelentette ki Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva Moszkvában. A bizottság vezetője szerint "a következők adódtak össze: először a pénz, másodszor az ostoba és túlzó ambíció, harmadszor pedig az izgalmi állapot".
• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem válaszolt az azt firtató kérdésre egy sajtótájékoztatón, hogy mi a helyzet Szergej Szurovikin tábornokkal, az Ukrajna területén harcoló orosz csapatok egyesített csoportjának parancsnokhelyettesével. Szurovikinről egyesek azt állították, hogy a Wagner-lázadással kapcsolatban kihallgatták vagy őrizetbe vették, mások szerint lemondott. Arra az újságírói kérdésre, hogy megbízik-e Vlagyimir Putyin Szurovikinben, Peszkov azt mondta, hogy az orosz elnök főparancsnokként a védelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel áll kapcsolatban - minden, a témára vonatkozó kérdésre azt mondta, azt a védelmi tárcának tegyék fel.
• Donald Trump volt amerikai elnök szerint most van itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megpróbáljon közvetíteni egy béketárgyaláson Oroszország és Ukrajna között. Szerinte Vlagyimir Putyin "némileg meggyengült" a Wagner meghiúsult lázadása miatt. "Azt akarom, hogy az emberek ne haljanak meg többé emiatt a nevetséges háború miatt" - mondta Trump a Reutersnek adott interjúban. Trump szerint "mindenről lehetne tárgyalni", ha ő lenne az elnök.
• Az ukrán erők "lassan, de biztosan" nyomulnak előre a frontvonalakon az ország keleti és délkeleti részén, valamint Bahmut környékén - közölte Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok. Berdjanszknál és Mariupolnál is előrehaladtak az ukránok - erről a védelmi miniszterhelyettes beszélt. "Minden nap előrébb jutunk" - mondta Hanna Maliar az országos televízióban. "Igen, az előrenyomulás lassan halad, de biztosan".
• Távollétében nyolcévi börtönre ítélte egy moszkvai bíróság Ilja Kraszilscsik médiamenedzsert az orosz hadseregről szóló álhírek terjesztése miatt - közölte csütörtökön a bíróság. A jelenleg külföldön élő Ilja Kraszilscsik a rigai székhelyű, betiltott orosz hírportál, a Meduza kiadója és főszerkesztője, valamint az Afisa című orosz szórakoztató és életmódmagazin főszerkesztője volt. Jelenleg a Helpdesk nevű program vezetője, amely egyben médiaplatform, és segítséget nyújt az ukrajnai háború által érintetteknek. "Bűne" az, hogy májusban az orosz hadsereg által elkövetett bucsai vérengzésről adott hírt.

(MTI / The Guardian)