"Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek"
- fogalmazott az elnök. Azt is elmondta, hogy a jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén megkezdődik. "Nem fogunk elhamarkodottan rohanni a kijárat felé" - tette hozzá. Biden szerint "egyre kevésbé világos", hogy az amerikai csapatoknak miért kellene Afganisztánban maradniuk. "Nem folytathatjuk az afganisztáni katonai jelenlétünket abban a reményben, hogy majd ideális feltételeket teremtünk a kivonulásunkhoz" - mondta. Hozzátette: "Én vagyok a negyedik amerikai elnök, amióta az amerikai csapatok Afganisztánban vannak. Két republikánus. Két demokrata. Nem ruházom át ezt a felelősséget az ötödikre."
Joe Biden elmondta, hogy mióta Barack Obama alelnökeként Afganisztánban járt, úgy gondolja, hogy csak "az afgánoknak van joguk és felelősségük vezetni az országukat".
Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt likvidálták Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vezetőjét, és az amerikai katonák azóta is az ázsiai országban vannak. "Úgy gondolom, hogy elsősorban azért vonultunk be Afganisztánba, hogy az országot még egyszer ne használhassák fel támaszpontként egy hazánk elleni támadáshoz. Ezt a célt megvalósítottuk. Úgy fogalmaztam, hogy Oszama bin Ladent a pokol kapujáig is követnénk. Pontosan ezt tettük, és elkaptuk" - mondta az elnök.
Azt is egyértelművé tette, hogy a katonáikat ugyan kivonják, de az Egyesült Államok "nem veszi le a tekintetét a terrorfenyegetettségről" sem Afganisztánban, sem a világ más táján.
Joe Biden már régóta szkeptikus az Egyesült Államok afganisztáni jelenlétével kapcsolatban. Barack Obama alelnökeként - szinte egyedüliként az adminisztrációban - azt tanácsolta az elnöknek, hogy csökkentse a katonai szerepvállalást.
Mi marad Afganisztánban az amerikaiak után?
Elemzők szerint az amerikai csapatok kivonása egyértelmű kockázatokkal jár, ugyanis előidézheti a tálibok erősödését, illetve eltörölheti a demokrácia és a nők jogai terén az elmúlt két évtizedben elért eredményeket. "Továbbra is támogatjuk az afgán nők és lányok jogait, és jelentős humanitárius és fejlesztési segítséget nyújtunk majd az országnak" - mondta Biden. Arra kérte a régió országait - kiemelve Pakisztánt, Oroszországot, Kínát, Indiát és Törökországot -, hogy tegyenek többet Afganisztán támogatásáért.
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
Több mint két évtized, 2200 halott katona
A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
Az elnök köszönetet mondott a katonáknak a szolgálatukért. "Afganisztánban tett látogatásaim során közvetlen szemtanúja voltam bátorságuknak. Rendkívül hálás vagyok azért a bátorságért és gerincességért, amelyet közel két évtized alatt a harci bevetések során mutattak. Mi, a nemzet örökké az adósaik leszünk nekik és családjuknak" - mondta Biden. Beszéde után az amerikai elnök ellátogatott az arlingtoni nemzeti sírkertbe, ahol a 60. parcellánál is lerótta tiszteletét az Afganisztánban elhunyt amerikai katonák előtt. "Mindig csodálattal gondolok azokra a nőkre és férfiakra, akik nemzedékről nemzedékre készek életüket adni a hazájukért." - fogalmazott Joe Biden.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
