A 100 milliárd forintnyi költségvetési tartalék felhasználást vizsgálat a Policy Agenda (PA). Megnézték, 2010 óta mire költött a kormány, és a tavalyi választások óta mennyire voltak bőkezűek.
Egy nem túl átlátható rendszer
| Az ún. költségvetési tartalék az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgál a törvény szerint. Azaz felhasználása viszonylag szabadon értelmezhető. |
Sajátossága ennek a pénznek, hogy míg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, és elméletileg tételesen meg van határozva minden forintnak a helye, addig a tartalékról kormányhatározatban döntenek. A határozat elvileg még azt sem kell, hogy megnevezze precízen, mire is kell költeni azt az összeget.
|
| Forrás: Policy Agenda |
A 2014-es kormány megalakításától kezdve 328,4 milliárd forintról döntött a kabinet, míg 2010 óta 783 milliárd forint került ilyen módon elköltésre. Ez azt jelenti, hogy havonta 10,4 milliárd forintot költött átlagosan az Orbán-kormány a tartalékból, amelyhez nem társul indoklási kötelezettség.
De mégis mire?
Teljesen egyértelmű, hogy vannak olyan állami feladatok, amelyek évközben, váratlanul jelentenek kiadást véli a PA. Klasszikus eset az árvízi védekezés, amelynek költségigénye előre nem tervezhető. Természetesen az is elképzelhető, hogy az országgyűlés által évközben hozott törvénymódosítás olyan többletfeladatot ad egy kormányzati szervnek, vagy olyan plusz forrást igényel annak végrehajtása, ami nem volt előre tervezhető. Ilyen volt a magáncsőd intézményének bevezetése, amely új feladatot jelentet az államigazgatásnak, ennek fedezetét elő kellett teremteni.
Ugyanakkor csak a 2014-es kormányváltás óta a számítások szerint a tartalékból finanszírozott kiadások 36 százaléka olyan célra ment, ami a kormányzat működéséhez kellett, de ezek általában előrelátható költségek, így felvetődék a kérdés, miért nem terveztek vele a költségvetés elkészítése során.
Példaként hozható a KLIK működése, amelyre 2015-ben 26,7 milliárd forintot kellett évközben átcsoportosítani, különben likviditási problémák lettek volna. Ez egyértelműen a rossz tervezés eredménye a PA szerint, hiszen már a 2015. évi költségvetés elfogadásakor látszott, hogy a törvényben szereplő összeg nem lesz elegendő a stabil működéshez.
Az is érdekes összehasonlítás, hogy mire ment el a kiadások többsége. A nagy része a működtetésre, de 2010 óta 50,2 milliárd forintot kapott a sport terület extra támogatásként (2014 óta 14,5 milliárd forintot, benne az olimpia 2024 projekttel), míg például a migrációs helyzet kezelésére 33,2 milliárdot csoportosítottak át (ebbe benne van a népszavazás is).
Megy ki a pénz?
Az is szembetűnő, hogy 2014-es új kormány megalakulása óta csak a Bethlen Gábor Alap (határon túli programok támogatásával foglalkozik), év közben 14 milliárd forintot kapott olyan programok támogatására, amelyek akár előre tervezhetőek lehettek volna. Ez a tartalékból felhasznált összes költés 4 százalékát jelenti.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
