Árvízkárok: Magyarország egy fillért sem kap az EU-tól (frissítve)

Magyarország nem kap segítséget az Európai Szolidaritási Alapból, mert az Európai Bizottság úgy találta, hogy a magyar igény nem felel meg az uniós segítségnyújtás feltételeinek, valamint, hogy az okozott árvízkár "nagyon korlátozott", vagyis nem elég jelentős ahhoz, hogy az alap forrásait mozgósítani lehessen - közölte csütörtökön a brüsszeli testület az MTI beszámolója szerint.

A június eleji ár- és belvíz miatt a települések, a gazdák, az állami szervek és a helyreállítás költségei összesen várhatóan 30 milliárd forint fölötti összeget tesznek ki - mondta korábban Bakondi György árvízi helyreállítási miniszterelnöki megbízott. Részletek >>

A Bizottság közleménye szerint Németország 360 millió eurót kap, Ausztria 21,6 milliót,  Csehország 15,9 milliót, Románia pedig 2,4 millió eurót kap a Szolidaritási Alapból a helyreállítás költségeinek támogatására, ha a Tanács és a Parlament is jóváhagyja.

Ha hússzor ekkora lett volna a baj, fizettek volna

A magyar kárösszesítés augusztus 13-án érkezett Brüsszelbe. Shirin Wheeler, Hahn szóvivője már akkor jelezte, hogy a magyarországi károk messze elmaradnak attól, ami szükséges lenne ahhoz, hogy Magyarország súlyos természeti katasztrófára hivatkozva a szolidaritási alap segítségét kérje. Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó hazai jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz.

Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az árvíznek több mint hússzor ekkora, nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson.

Az alap sajátos szabályai szerint egy ország akkor is kérhet segítséget, ha valamelyik vele szomszédos tagállamban történik súlyos katasztrófa. Magyarország esetében ez a feltétel sem teljesült. Ezért Magyarország a rendkívüli regionális katasztrófa kategóriájára hivatkozva fordult segítségért az alaphoz. Ehhez viszont azt kellett volna a beadványban bizonyítani, hogy a természeti csapás súlyos és tartós hatással volt az érintett térség gazdasági stabilitására.