|
| az Olimpiai Park helyszíncsoportban található Olimpiai Atlétikai Stadionról, amely a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében van, és az esetleges 2024-es budapesti olimpia egyik helyszíne lesz. (Forrás: MTI) |
A Főpolgármesteri Hivatal megbízásából a Závecz Research kérdezte meg a budapestieket a 2023-as atlétikai világbajnokságra tervezett sportlétesítmény támogatásáról.
A válaszadók elsöprő többsége mind a kormánytól, mind a főpolgármestertől együttműködést vár el: tízből kilenc válaszadó volt ilyen véleményen, párthovatartozástól szinte függetlenül. Abban a tekintetben viszont már erősen megosztott a közvélemény, hogy valójában együtt is fognak-e működni, de a többség optimista: 58 százalék szerint Karácsony Gergely főpolgármesternek ez a szándéka, 45 százalék szerint pedig a kormányt is ez a törekvés jellemzi (26 illetve 40 százalék volt az ellenkező véleményen).
Szinte mindenki hallott arról, hogy Budapest elnyerte az atlétikai világbajnokság rendezési jogát, 61 százalék örül ennek a hírnek, 27 százalék viszont nem. 53 százalék szerint Budapestnek támogatnia kellene a kormány beruházását – az atlétikai stadiont –, 31 százalék szerint elleneznie kellene azt. Itt már jelentős különbségek fedezhetőek fel pártpolitikai szimpátia szerint, az ellenzékiek többsége (59 százaléka) azt várja a fővárosi vezetéstől, hogy ellenezze a projektet.
Jelentősen nő a támogatók tábora, ha cserébe a kormány egészségügyi fejlesztésekre, zöldterületek megvalósítására és kulturális célokra is támogatást adna a fejlesztésért cserébe. A kormánypártiak ugyan feltételek nélkül is támogatják a projektet, de így az ellenzékiek és a pártnélküliek jó része – mintegy háromnegyede – is felsorakozna mögé. Ez esetben tehát pártokon átívelő többség alakulna ki, mindössze a választók 14 százaléka ellenezné a beruházást ilyen feltételekkel együtt is. A válaszadók kétharmada magától, spontán módon is az egészségügyi fejlesztéseket említette a beruházásért cserébe kérhető feltételként.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
