Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában.
|
| A túlóratörvény elfogadása. Latorcai János a padsorból vezette az ülést (középen). Előtte sorfalat álltak a fideszes képviselők: Kósa Lajos, Semjén Zsolt, Kicsis Máté, Gulyás Gergely és Rogán Antal. |
Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést.
Az Ab indítványokat elutasító döntésének indoklásában egyrészt azt emelte ki, hogy a szavazások kifogásolt körülményei nyomán nem sérültek garanciális szabályok, másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a képviselők felelősek azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó - elvárásoknak.
Az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.
Hiába tiltakoztak a munkavállalók
A módosítás eredményeként az eddigi évi 300 óráról 400 órára nőtt a maximális túlórák száma és emellett egy évről három évre növelik a munkaidőkeret elszámolási időszakát. Mivel a módosítást egyéni képviselői indítványként adták be, nem pedig a kormány nyújtotta be, nem volt társadalmi egyeztetés sem – bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint igenis volt. Csakhogy ez kimerült abban, hogy a javaslat benyújtása után tárgyaltak a szakszervezetekkel, javaslataik közül pedig semmit sem fogadtak el.
A kormány egyébként korábban már benyújtott egy hasonló törvényjavaslatot, akkor azonban a munkavállalók ellenállásán elhasalt az ötlet – most viszont keresztülvitték.
A szakszervezetek tüntettek is a javaslat ellen, a "modernkori rabszolgaság" bevezetésének tartják a módosítást. Még a munkaadók is meghökkentek a látszólag semmiből jött ötleten: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is azt mondta a Privátbankár.hu-nak, nem tartják szerencsésnek, hogy a kormány előzetes egyeztetés nélkül dobta be a módosítást.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
