Az Édenkert nincs többé - drámai beszédet mondott David Attenborough Davosban

Sir David Attenborough beszédet mond a 49. Világgazdasági Fórum előtt Davosban. (Fotó: AFP)

A davosi Világgazdasági Fórumot megelőző, hétfői programnapon tartott előadást Sir David Attenborough. Minden idők legnevesebb természetfilmese a klímaváltozásról beszélt, mint mondta:

"az Édenkert nincs többé."

Ezzel intézett figyelmeztetést a világ gazdasági elitje felé, arra sürgetve őket, hogy újult erővel feszüljenek neki a klímaváltozás megfékezésének, mert ha nem teszik, akkor a pusztítás, amit az emberi tevékenység okoz a természetben, visszafordíthatatlanná válik.

A 92 éves Attenborough arról beszélt, hogy ő szó szerint egy másik kor szülötte: ő még a holocén földtörténeti korból származik, mely stabil klimatikus viszonyaival lehetővé tette az emberiségnek, hogy letelepedjen, növénytermesztésbe és állattenyésztésbe kezdjen, valamint civilizációkká formálódjon - így alakulhatott ki a gondolatok és javak cseréje, mely végül azzá a globálisan összekapcsolt fajjá tett minket, ami ma vagyunk.

Ez a stabilitás azonban az ő élete során odalett, folytatta Attenborough, hiszen ma már az antropocén földötrténeti korban élünk, melyet az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határoz meg. Mint mondta, a sebesség, mellyel a környezet pusztul, még őt is meglepte, amikor szembesült vele a bolygó élővilágát bemutató sorozatai készítése közben.

Attenborough kihangsúlyozta, hogy túl kell lépnünk a bűntudaton és a vádaskodáson, és neki kell kezdeni a gyakorlati feladatok megoldásának. A minden évben a Világgazdasági Fórum elé időzített Globális kockázatok című felmérés szerint ma a környezeti fenyegetések jelentik a legnagyobb veszélyt a világ gazdaságára, és egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a témában az országok közti együttműködés folyamatosan romlik.

A természetfilmes arra is kitért, hogy az eddig ismert gazdasági modelleknek szükségszerűen meg kell változniuk. A növekedésnek véget kell érnie, akár hirtelen, akár előre eltervezett módon, magyarázta, idézve a régi viccet, miszerint aki azt hiszi, hogy lehetséges a végtelen növekedés, véges feltételek közepette, az vagy őrült vagy közgazdász.

Attenborough a riasztó körülmények ellenére bízik abban, hogy sikerül hatnia a döntéshozókra.

"Amit most, és a következő néhány évben teszünk, az mélyen érinti majd a következő néhány évezredet."

És a fórum még csak most kezdődik

A 49. Világgazdasági Fórum a hétfői előprogram után hivatalosan kedden kezdődik. Itt a kereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban kialakult viták mellett a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnésével (Brexit) összefüggő bizonytalanságok és a világgazdaság lassuló növekedésének témája kerül napirendre.

A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozat idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában. A tanácskozásokon a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.

A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a fórumon. Donald Trump amerikai elnök, de még amerikai küldöttség sem utazik Davosba az immár 32. napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit kormányfő szintén belpolitikai válsághelyzet miatt marad otthon.

Fentebb említettük már, hogy a fórum szervezői által összeállított Globális kockázatok című jelentés szerint az idei év legvalószínűbb kockázati tényezője a klímaváltozás. Ezen túl a felmérés szerint az adatcsalások és adatlopások, valamint a kibertámadások kiemelten veszélyesek még a világgazdaságra, míg a legpusztítóbb hatásúak a tömegpusztító fegyverek, megint csak a klímaváltozás okozta károk, a szélsőséges időjárás, az ivóvízhiány, valamint a természeti katasztrófák lesznek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig a világgazdasági kilátások című kiadványnak, a davosi tanácskozáshoz időzített frissítésében tovább rontotta a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését. A valutaalap 0,2 százalékponttal 3,5 százalékra csökkentette a 2019-es és 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra a 2020-as globális GDP-növekedési előrejelzését. A 2018-as növekedésre októberben tett 3,7 százalékos becslését az IMF megerősítette.

(Guardian, MTI)