Az ipari termelői árak 2023 februárjában az egy évvel korábbihoz képest 29 százalékkal növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva 2,2 százalékkal csökkentek - írta a KSH.
A belföldi értékesítés árai 56,4, az exportértékesítéséi 15,8 százalékkal nőttek. A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának, a munkabérek növekedésének és a forint – egy év alatt történt – gyengülésének is árfelhajtó hatása volt. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 1,3, az exportértékesítésiek 2,6 százalékkal csökkentek.
2023 februárjában a 2022. februárihoz képest a belföldi értékesítéen belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 27,6, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 127 százalékkal magasabbak voltak.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 73,3, a beruházási javakat gyártókban 13,7, a fogyasztási cikkeket gyártókban 34,1 százalékkal emelkedtek az árak. Az ipari exportértékesítési áraknál a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 17,9, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 6,4 százalékos volt a drágulás.
2023. január–februárban a 2022. január–februárihoz képest a belföldi értékesítés árai 58,6, az exportértékesítéséi 18 százalékkal voltak magasabbak, így az ipari termelői árak összességében 31,3 százalékkal nőttek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
