A The Sunday Times című konzervatív lap a LucidTalk belfasti közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit ismertetve arról írt, hogy az északírek 58,4 százaléka elfogadná, ha a tartalékmegoldás (backstop) csak rájuk, és nem az Egyesült Királyság egészére vonatkozna. Kevesebb mint 40 százalékuk utasította el a felmérés szerint, hogy Észak-Írország szorosabb kapcsolatban maradjon az EU-val, mint az Egyesült Királyság többi része.
A Boris Johnson vezette konzervatív brit kisebbségi kormány és külső támogatójuk, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban mereven ellenzi, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozzanak, mint az ország többi részére.
Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban ez a tartalékmegoldás rendelkezik az Írország és Észak-Írország közötti 499 kilométeres határszakaszról. Eszerint a határellenőrzés elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. A brit kormány azonban szuverenitása egy részének elvesztésétől tart, és ezért a tartalékmegoldás törlését követeli a megállapodásból. Erre viszont az Európai Unió nem lát lehetőséget, így a tárgyalások holtpontra jutottak a Brexit október 31-i időpontjának közeledtével.
Az északírek a felmérés szerint nincsenek jó véleménnyel a brit kormány tárgyalási stratégiájáról, a megkérdezettek kétharmada szerint a kabinet "nagyon rosszul" kezeli a folyamatot, és csak 13 százalékuk volt elégedett a kormány munkájával.
A tartalékmegoldás eredetileg valóban csak Észak-Írországra vonatkozott volna, kommentárok azonban emlékeztettek arra, hogy a brit kormány a DUP kedvéért az Egyesült Királyság egészére kiterjesztette. Az utóbbi időben azonban Leo Varadkar ír kormányfő újból felvetette, hogy az Ír-tengeren legyen a vámhatár. Az ír-északír határ átjárhatóságának ügye ugyanis sarkalatos pontja az 1998-as nagypénteki megállapodásnak, amely több évtizedig tartó felekezeti erőszaknak vetett véget Észak-Írországban.
A felmérés augusztus 9. és 12. között, több mint 2300 válaszadó részvételével készült.
Folytatódott a fegyveres erőszak a szunniták és a síiták között Északnyugat-Pakisztánban. 
