Csehország NATO-tagságát a felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka támogatja, tíz százalékkal többen, mint 2020 szeptemberében. 1994 óta ez a legmagasabb arány. Figyelemre méltó, hogy a NATO-tagság határozott támogatóinak aránya a két év alatt 30 százalékról 47 százalékra emelkedett - mutattak rá a felmérés készítői.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a csehek 34 százaléka súlyosnak tartja Közép-Európa biztonsági helyzetét, míg kilenc százalék szerint a régiót semmiféle konfliktus nem fenyegeti. A többség, a megkérdezettek 58 százaléka, úgy látja, hogy Közép-Európa biztonsági helyzete általában véve jónak mondható, de a háborús konfliktus veszélye jelenleg fennáll.
A megkérdezettek 57 százaléka az ukrajnai háborús konfliktussal kapcsolatban a Nyugat álláspontját osztja, szerintük a háború kirobbanásának felelőse egyértelműen a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz rendszer. Oroszország mellett határozottan csak a megkérdezettek négy százaléka állt ki. Másfelől a csehek egyharmada bizonytalan a helyzet megítélésében, sem az ukrán, sem az orosz álláspontnak nem tudnak teljes mértékben hinni - derült ki a felmérésből.
Mérsékeltebben, de jelentősen emelkedett Csehország EU-tagságának a támogatottsága is. Míg egy éve az európai uniós tagságot 46 százalék, addig az idén tavasszal már 54 százalék támogatta és értékelte pozitívan.
(MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
