A Magyar Orvosi Kamara elnöksége a médiahírekből értesült arról, hogy az EMMI vezetése a Szakmai Kollégium tagozataitól 4 napos (két munkanapos) határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség.
Emlékeztetőül: Dr. Kunetz Zsombor osztott meg egy EMMI-körlevelet Facebook-oldalán pénteken, ami az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatvezetőinek szól, és azt kéri: keddig írják meg, hogy a saját területükön hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel. Kunetz Zsombor kommentárjában kórház-és rendelőbezárásokat valószínűsített.
A minisztérium Kunetz felvetésére úgy reagált: ez szándékos rágalmazás és félremagyarázás - szerintük csak arról van szó, hogy a minisztérium szokásos évi körlevelében mindig megkérdezi az egészségügyi vezetőket, hogy a lakosság aktuális egészségügyi helyzetében milyen ellátásra van szükség minőségileg és mennyiségileg egyaránt.
Kunetz Zsombor szerint viszont senki sem gondolatja komolyan, hogy egy nem sürgető, átlagos, rutinnak számító kérdésre úgy kell válaszolnia a szakmai kollégiumoknak, hogy erre úgy kapnak 4 napot, hogy még elnézést is kérnek a szoros határidő miatt - a valóság szerinte az, hogy olyan sok szakdolgozó hiányzik a rendszerből, hogy nem lehet fenntartani, ezért be kell zárni (illetve bezáródnak azok maguktól is a humánerőforrás hiány miatt).
Az orvosi kamara is úgy látja, komolyabb célja lehet a minisztériumnak a levéllel
Az orvosi kamara vasárnapi közleményében azt írja: több ízben tettek már javaslatot az ellátórendszer komplex átalakítására; jelenleg nem kaptak felkérést a munkában való közreműködésre.
"A hozzánk eljutott információk alapján fontosnak tartjuk az alábbiak rögzítését: örülünk annak, hogy a kormány hosszú idő után hozzá akar látni az ellátórendszer szerkezetének meghatározásához. Ugyanakkor ezt a tervezési metodikát nem tartjuk sem célravezetőnek, sem eredményesnek.
A két munkanapos határidő jelzi a kérés komolytalanságát. Ha évtizedeket tudott várni az ellátórendszer átalakításának tervezése, akkor pár héten már semmi nem múlik: egyértelmű feladatkiosztás mellett megfelelő időt kellett volna adni a Kollégiumnak a megalapozott javaslatok kialakítására.
Miután itt nem szorosabb értelemben vett orvosszakmai kérdésekről, hanem ellátásszervezési és kapacitástervezési feladatokról van szó, célszerű lett volna számukra szakértők bevonását is lehetővé tenni forrásbiztosítás mellett. Így, mindezek nélkül ez csupán látszat-konzultációnak, felelősség-áthárításnak tekinthető" - írja az orvosi kamara.
Felhívják a figyelmet: a kollégium tagozatai - igen magas szakmai felkészültségű tagjai ellenére - infrastrukturális és szervezeti okok miatt sem alkalmasak ilyen ütemű és volumenű stratégia tervezés elkészítésére. A Szakmai Kollégium tanácsadó testület, nem intézmény. Elsődlegesen szakmai szempontokat tudnak adni, és szakpolitikai műhelyekben elkészült javaslatokat tudnak szakmailag véleményezni.
A kamara nem tartja eredményesnek azt a munkamódszert, hogy az egyes szakmák önállóan tervezik a szükséges kapacitásokat. Az egyes szakmák saját struktúrájuk őrzésében érdekeltek, ezért ez a módszer inkább a jelenlegi struktúra konzerválásához, bővítéséhez vezet, nem pedig egy átláthatóbb, igazságosabb, korszerűbb szerkezethez.
Kérdésként merül fel például, hogy hogyan egyeztethető össze az országos intézetek vezető szerepe a centrumkórház-elvvel?
- írják.
A szerkezeti átalakítás céljaira az alábbiakat javasolja a kamara:
- Az ellátórendszer szerkezetének hozzáigazítása a megváltozott technológiai környezethez, a megváltozott morbiditási mutatókhoz és megváltozott lakossági attitűdhöz;
- Fenntarthatóbb intézménystruktúra kialakítása a lakosságközeli ellátások erősítésével;
- A területi hozzáférési egyenlőtlenségek kiegyenlítése, az igazságos hozzáférés javítása;
- Tiszta, egyértelmű betegutak kialakítása;
- Az ellátórendszer adaptivitásának, szerkezeti rugalmasságának javítása.
A változások előkészítésénél figyelembe kell venni az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozók lelki-mentális állapotát, a jogviszony-törvény még elvarratlan szálai miatti feszültségeket.
Egy most kierőltetett, konszenzus nélküli átalakítás hatására egészségügyi dolgozók tömege fogja elhagyni a közszolgáltatást, de akár az országot is
- írja a kamara.
Az egészségügyi rendszer szerkezetének és működésének átalakítása nem halasztható, a Magyar Orvosi Kamara vezetése által is támogatott feladat. De ez csak abban az esetben lehet sikeres, ha előkészítése megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapul, és biztosítja a végrehajtásához szükséges egészségügyi dolgozók pályán maradását - zárul a MOK közleménye.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
