Akár szándékukban áll, akár nem, az olyan kisebb pártok, mint például a No Labels és a Zöld Párt a 2024-es amerikai választásokon Donald Trump frontcsoportjai lehetnek. Előbbi párt például ígéretet tett arra, hogy 70 millió dollárt költ jelöltjének támogatására 2024-ben, aki könnyen szavazókat csábíthat el Joe Bidentől, hogy az elnökválasztást majd Trump javára billentse. A magát centrista szervezetnek tartó No Labels már olyan párterőnek minősül, mely 10 államban indíthat majd jelöltet a szavazáson, köztük Arizonában és Floridában is - írja véleménycikkében a The Guardian szerzője. A szervezet az adományozóit ugyan nem fedi fel, de a hírek szerint köztük van a konzervatív Harlan Crow is, sőt a csatatér államnak számító Floridában egy Trump-támogatót vont be tanácsadóként a kampányba.
Ezek alapján a No Labels Trump megválasztásában lehet segítségre. Sőt, gyakorlatilag minden olyan harmadik fél ilyen szerephez juthat, aki azt állítja magáról, hogy középen vagy baloldalon állna - beleértve ebbe a Zöld pártot is, amely szintén két kulcsfontosságú államban, Michiganben és Wisconsinban és indíthat jelöltet. Vagy épp a Néppártot, főként ha Robert F. Kennedy Jr.-t jelöli.
A nagy kérdés az lesz, hogy a Trump-ellen szavazók egységesek-e Joe Biden mögött, hiszen amíg erre igen a válasz, addig Trump nem nyerhet. Azonban ha egy harmadik fél akárcsak a Trump-ellenes szavazatok kis részét is elveszi Bidentől, Trump már valószínűleg újra bekerül a Fehér Házba.
A cikk szerzője végig is vette azt az öt államot, ahol nagy valószínűséggel eldől majd a 2024-es választás: Arizona, Georgia, Michigan, Pennsylvania és Wisconsin. 2016-ban Trump kis híján majdnem mindegyik államban nyerni tudott, így övé is lett az elnöki poszt, 2020-ban azonban ezek az államok Biden felé húztak. A jelenlegi elnök akkori győzelme a Trump ellen szavazóknak volt köszönhető, hiszen az említett öt államban minden harmadik Biden szavazó úgy nyilatkozott, hogy elsősorban ő inkább Trump ellen szavazott, mint Biden mellett.
Wisconsinban a Zöld párt már megszerezte helyét a 2024-es választáson, itt a választók 38 százaléka mondta azt, hogy 2020-ban főként Trump ellen szavazott. Arizonában - ahol a No Labels indít jelöltet - a Biden-szavazók 45 százaléka volt Trump ellen szavazó. Jól látszik tehát, hogy Biden nem hibázhat, hiszen Trump-ellenes szavazóinak kis mértékű csökkenése is sebezhetővé tenné a jelenlegi elnököt. Arizonában, Georgiában és Wisconsinban a leadott több mint 10 millió szavazatból mindössze 44 ezer volt a különbség Biden elnöksége és a választási kollégiumban elért döntetlen között, ami már képviselőházi választást eredményezett volna. Abban az esetben, ha a kisebb pártok jelöltjei csak a Trump-ellenes szavazatok 15 százalékát elviszik Bidentől, Trump bázisa pedig stabil marad, a volt elnök kényelmesen behúzná a 2024-es választást és visszatérne az Ovális Irodába.
A cikk szerzője szerint ezzel nem is lenne gond, ha a jövő évi választás szokványos lenne, erről azonban nincs szó, hiszen már tudható, hogy Trump mi mindent próbált eddig is megtenni, hogy hatalmon maradjon. Ezért ha 2024-ben újraválasztják őt, akkor az lesz Amerika utolsó demokratikus választása.
"Az amerikai demokrácia jövőjét fenyegető kockázat óriási" - nyomatékosítja a szerző.
Ha a No Labels egy legitim harmadik fél lenne, nem pedig Trump előfutára, akkor visszalépne a jövő évi választástól és 2028-ban próbálkozna újra. Ugyanezt tenné a Zöld párt és jelöltje is, ha tisztességes szándékaik lennének.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
