Az Európai Parlament (EP) 2019 márciusában biztosította a támogatásáról az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A strasbourgi plenáris ülésen 410:192 arányban megszavazott határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében.
A képviselők egyúttal egymás közötti egyeztetésre kérték a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.
Mint közleményükben írták, a bizottság az irányelv hatályba lépésének legfeljebb egyéves halasztását javasolhatja, ha úgy látja, hogy a tagállami tervek jelentős és folyamatos fennakadást okoznának a belső piac működésében.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint 2019-ben állítottuk volna át utoljára az órákat az EU-ban, de mivel ezt ez egyes tagországok fenntartásai miatt nem lehetett megvalósítani, 2021 lett az új céldátum.
Akkori sajtóhírek szerint Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország és Portugália mellett Magyarország is a nyári időszámításra való végleges áttérést támogatta, ezzel szemben Dánia, Finnország és Hollandia a télit preferálta. Kormányzati döntés azonban erről idehaza még nem született.
Lehetséges hatások
Az Európai Bizottság konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és mintegy 84 százalék a megszüntetés mellett foglalt állást. Az óraátállítás befejezését támogatók szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat az EP tavaly márciusi állásfoglalása után Facebook-oldalán a téli időszámítás megtartása mellett érvelt. Egyebek mellett azt felhozva, hogy
- ha úgy döntünk, hogy a nyáriban maradunk, akkor télen is egy órával később lesz meg minden számítás, eltűnik az az órás előny, amely eddig adott volt például a veszélyes téli helyzeteknél (ónos eső, hófúvás stb.),
- a mi földrajzi hosszúsági körünkön (k. h. 15-20°) a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a délhez (időponthoz). Ez az emberek bioritmusa szempontjából lehet fontos.
A óraátállításhoz kapcsolódóan G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az MTI érdeklődésére olyan nemzetközi és nemzeti állásfoglalások, javaslatok és intézkedések szükségességére hívta fel a figyelmet, mint a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszer ébresztése (bölcsődei, óvodai, iskolai korai műszakkezdés) káros hatásai, az elalvásos közlekedési balesetek megelőzése, valamint a kora délutáni pihenés (a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta) életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek a kérdéskörei.
Erre már érdemes felfigyelni. 
