Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából.
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense szeptember közepén végzett közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a két nagy párt közötti különbség enyhe növekedése - az augusztusi adatokhoz képest - annak tudható be, hogy a Fidesz támogatottsága a múlt havi 25-ről 27 százalékra emelkedett az összes megkérdezett körében. Ezzel egyidejűleg az MSZP támogatottsága nem változott, 17 százalékos, ami a kutatás készítői szerint azt jelenti, "hogy immár tartósan elmozdulni látszik a kormánypárt a korábbi 15 százalék alatti mélységből, de a megszorító intézkedések 2006-os bejelentése előtti, 20 százalék feletti szintet jelenleg nem éri el".
Mint írták, az összes megkérdezett körében az SZDSZ 1, az MDF 3 százalékon áll. Ez utóbbi érték magasabb az elmúlt hónapokban rögzítetteknél, de a későbbi mérésekből derül ki, hogy a párt ezt képes-e hosszabb távon megtartani, vagy csupán eseti eredményről van szó - mutattak rá.
A biztos szavazók és pártot választók körén belül is 3 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye, de ez nem a Fidesz támogatottságának növekedésére - amely most 56 százaléknyi -, hanem a biztos MSZP-szavazók arányának csökkenésére vezethető vissza (30 százalék), tették hozzá.
A Századvéd-Forsense adatai alapján az MDF támogatottsága a biztos szavazó és pártot is választók csoportjában 6 százalék, ezzel átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt a párt, az SZDSZ-é viszont "kritikus szinten", 2 százalékon áll.
A megkérdezettek többsége, 59 százaléka úgy véli, egy most vasárnapi országgyűlési választáson a Fidesz nyerne, és mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a választások győztese az MSZP lehet.
A szeptemberi felmérésen a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztek, azaz arra, hogy a választott párton kívül a megkérdezett, amennyiben lehetősége volna rá, melyikre szavazna még. Kiderült, hogy a pártválasztók felének nincs másodlagos preferenciája, nem szavaznának másik pártra.
A pártot választók másodlagos preferenciái közül kiemelkedik az MDF (12 százalék), a második helyen pedig az SZDSZ áll (8 százalék). A nagy pártok közül a Fidesz 7, az MSZP pedig 3 százalék számára jelent második megoldást.
A kutatásban azt is vizsgálták, mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadók. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a szocialista pártot az SZDSZ és a Fidesz követi.
A két politikai oldal munkájának negatív megítélése nem változott az elmúlt hónaphoz képest a felmérés adatai alapján. A kérdezettek 63 százaléka ítéli meg negatívan a kormány tevékenységét, és 60 százaléka az ellenzékét.
A megkérdezettek fele úgy véli, a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak; ez - jegyzik meg - a kormányváltó hangulat érzékelésének enyhe gyengülését jelenti az augusztusban mért 56 százalékhoz viszonyítva.
Ahogy a múlt hónapban, szeptemberben is 6 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. A Fidesz elnökét 35 százalék tekinti alkalmasabbnak, a jelenlegi kormányfőt pedig 29 százalék. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra.
Augusztushoz hasonlóan most is a megkérdezettek 48 százaléka szerint lenne képes az MSZP 2010-ig önállóan kormányozni, ezzel ellentétesen 40 százalékuk vélekedik.
A Századvég-Forsense szeptember 15. és szeptember 23. között végzett közvélemény-kutatásában ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg.
Korábban a Tárki szeptemberi közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében. A kutatás szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében szeptemberben 35, míg júliusban 33, júniusban pedig 32 százalék volt.
A Medián szeptemberi felmérése szerint a választani tudó "biztos" szavazók csaknem kétharmada a Fideszre (64 százalék), bő egynegyede pedig az MSZP-re (26) szavazna, az MDF és az SZDSZ támogatottsága 1 százalékponttal marad el a parlamenti küszöbtől, a többi párté pedig legfeljebb felfelé kerekítve éri el az 1 százalékot.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Hann Endre, a Medián igazgatója hétfő délelőtt Budapesten átvette a Gallup International Bátorságdíját, amellyel a szervezet a Mediánnak az idei választások előtti független és pontos közvélemény-kutatását ismerte el. A 40 ország képviselőinek részvételével zajló díjátadó egy olyan kulcsfontosságú témára is ráirányította a figyelmet, amely Hann saját munkájáról szóló gondolataiban is visszaköszönt: a demokrácia minősége nagyban függ attól, hogy a közvélemény-kutatók mennyire szabadon végezhetik a munkájukat.
A jelenlegi 20-ról 21 százalékra emelné az általános áfakulcsot az ukrán kormány, a többletbevételt pedig elsősorban a háború miatt károkat szenvedő vállalkozások támogatására fordítaná. Szerhij Koreckij miniszterelnök szerint az intézkedés népszerűtlen, de szükséges ahhoz, hogy az állam részben kompenzálni tudja a cégek veszteségeit.
Nem változtak hétfőn a hazai üzemanyagárak a pénteki országos átlagokhoz képest – írja a Holtankoljak.hu. A 95-ös benzinért továbbra is átlagosan 636 forintot, a gázolajért pedig 709 forintot kell fizetni literenként.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól, aki vasárnap este mondott le köztársasági elnöki tisztségéről. Brnabic az új államfő megválasztásáig, legfeljebb három hónapig gyakorolhatja az elnöki jogköröket.
A legtöbb mértékadó gazdasági elemzés szerint jövőre lassulni fog a reálbérek emelkedésének üteme a versenyszférában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentése szerint az idei, 5,8 százalékos növekedést jövőre, majd azt követően is 3,7 százalékos dinamika követheti.
Emelkedéssel reagált az olajpiac arra, hogy Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán hétnapos javaslatát a konfliktus rendezésére és a Hormuzi-szoros újranyitására. Hétfő reggel a Brent hordónkénti ára 107 dollár közelében, az amerikai WTI pedig 94–95 dollár körül mozgott.
Újabb légitámadás-sorozat érte Ukrajnát hétfőre virradóra: több városban civil áldozatokról és sebesültekről számoltak be, miközben az orosz hadsereg telekommunikációs, logisztikai és katonai infrastruktúrát is támadott. Harkivban egy többszintes lakóházat is találat ért, a sérültek között gyerekek is vannak.
Január 10-ig meghosszabbította kereskedelmi fegyverszünetét Kína és az Egyesült Államok, így a két fél további időt kap a korábbi megállapodások végrehajtásának értékelésére és a vitás gazdasági kérdések rendezésére. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a hosszabbítás kiszámíthatóbb környezetet teremthet a vállalatoknak és a további tárgyalásoknak.
.jpg)
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából. .jpg)
.jpg)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 3,72 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
