Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából.
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense szeptember közepén végzett közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a két nagy párt közötti különbség enyhe növekedése - az augusztusi adatokhoz képest - annak tudható be, hogy a Fidesz támogatottsága a múlt havi 25-ről 27 százalékra emelkedett az összes megkérdezett körében. Ezzel egyidejűleg az MSZP támogatottsága nem változott, 17 százalékos, ami a kutatás készítői szerint azt jelenti, "hogy immár tartósan elmozdulni látszik a kormánypárt a korábbi 15 százalék alatti mélységből, de a megszorító intézkedések 2006-os bejelentése előtti, 20 százalék feletti szintet jelenleg nem éri el".
Mint írták, az összes megkérdezett körében az SZDSZ 1, az MDF 3 százalékon áll. Ez utóbbi érték magasabb az elmúlt hónapokban rögzítetteknél, de a későbbi mérésekből derül ki, hogy a párt ezt képes-e hosszabb távon megtartani, vagy csupán eseti eredményről van szó - mutattak rá.
A biztos szavazók és pártot választók körén belül is 3 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye, de ez nem a Fidesz támogatottságának növekedésére - amely most 56 százaléknyi -, hanem a biztos MSZP-szavazók arányának csökkenésére vezethető vissza (30 százalék), tették hozzá.
A Századvéd-Forsense adatai alapján az MDF támogatottsága a biztos szavazó és pártot is választók csoportjában 6 százalék, ezzel átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt a párt, az SZDSZ-é viszont "kritikus szinten", 2 százalékon áll.
A megkérdezettek többsége, 59 százaléka úgy véli, egy most vasárnapi országgyűlési választáson a Fidesz nyerne, és mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a választások győztese az MSZP lehet.
A szeptemberi felmérésen a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztek, azaz arra, hogy a választott párton kívül a megkérdezett, amennyiben lehetősége volna rá, melyikre szavazna még. Kiderült, hogy a pártválasztók felének nincs másodlagos preferenciája, nem szavaznának másik pártra.
A pártot választók másodlagos preferenciái közül kiemelkedik az MDF (12 százalék), a második helyen pedig az SZDSZ áll (8 százalék). A nagy pártok közül a Fidesz 7, az MSZP pedig 3 százalék számára jelent második megoldást.
A kutatásban azt is vizsgálták, mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadók. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a szocialista pártot az SZDSZ és a Fidesz követi.
A két politikai oldal munkájának negatív megítélése nem változott az elmúlt hónaphoz képest a felmérés adatai alapján. A kérdezettek 63 százaléka ítéli meg negatívan a kormány tevékenységét, és 60 százaléka az ellenzékét.
A megkérdezettek fele úgy véli, a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak; ez - jegyzik meg - a kormányváltó hangulat érzékelésének enyhe gyengülését jelenti az augusztusban mért 56 százalékhoz viszonyítva.
Ahogy a múlt hónapban, szeptemberben is 6 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. A Fidesz elnökét 35 százalék tekinti alkalmasabbnak, a jelenlegi kormányfőt pedig 29 százalék. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra.
Augusztushoz hasonlóan most is a megkérdezettek 48 százaléka szerint lenne képes az MSZP 2010-ig önállóan kormányozni, ezzel ellentétesen 40 százalékuk vélekedik.
A Századvég-Forsense szeptember 15. és szeptember 23. között végzett közvélemény-kutatásában ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg.
Korábban a Tárki szeptemberi közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében. A kutatás szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében szeptemberben 35, míg júliusban 33, júniusban pedig 32 százalék volt.
A Medián szeptemberi felmérése szerint a választani tudó "biztos" szavazók csaknem kétharmada a Fideszre (64 százalék), bő egynegyede pedig az MSZP-re (26) szavazna, az MDF és az SZDSZ támogatottsága 1 százalékponttal marad el a parlamenti küszöbtől, a többi párté pedig legfeljebb felfelé kerekítve éri el az 1 százalékot.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Leminősítette Lengyelországot a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést elsősorban azzal a várakozásával indokolta, hogy tartós romlásnak indul a lengyel költségvetési helyzet.
Bár az alacsony magyar infláció önmagában lehetőséget adna az MNB-nek a kamatcsökkentés folytatására, a külső környezet jelentősen romlott az augusztusi döntés óta. Az energiaárak emelkedése, a Fed és az EKB szigorítása, valamint a forint stabilitásának megőrzése egyaránt az óvatosabb jegybanki politika mellett szól – derül ki az Akcenta CZ elemzéséből.
Júliusban éves összevetésben 2 százalékkal csökkent az euróövezet építőipari termelése, így sorban a második hónapban mértek visszaesést. A zsugorodás február óta a legnagyobb volt – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból, amelyről az MTI számolt be.
A kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Magyarországot megillető norvég alapok lehívásáról, amelyeken keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet az országba – közölte Orbán Anita külügyminiszter.
Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások – írja az MTI. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta szünetelő párbeszédet – közölte I Dzsemjong dél-koreai elnök, amelyről az MTI számolt be. Szöul támogatja a közeledést, bár egy újabb Trump–Kim Dzsongün-találkozó megszervezését továbbra is nehéznek tartja.
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. szeptember 17. 18:31
Az idei nyár a történelmi aszályról, a Duna rekordalacsony vízállásáról és a hőhullámokról szólt Magyarországon. Bár a hűvösebb időjárás beköszöntével sokan talán gyorsan elfelejtik mindezt, a Klasszis Podcastnak nyilatkozó klímakutató szerint ezt követően már bármelyik nyár lehet olyan, mint az idei. Sőt, a jelenlegi modellek alapján akár jóval megterhelőbb is: a 2015-ben kitűzött, 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést a korábban prognosztizáltnál egy évtizeddel hamarabb elérhetjük. Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusával Imre Lőrinc újságíró beszélgetett.
30 ezer oldalnyi, az előző jegybanki vezetést érintő dokumentumot adott át a Magyar Nemzeti Bank vezetése az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottságnak. Varga Mihály azt mondta, elkötelezettek a törvényes és átlátható működés mellett.
.jpg)
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából. .jpg)
.jpg)
