Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából.
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense szeptember közepén végzett közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a két nagy párt közötti különbség enyhe növekedése - az augusztusi adatokhoz képest - annak tudható be, hogy a Fidesz támogatottsága a múlt havi 25-ről 27 százalékra emelkedett az összes megkérdezett körében. Ezzel egyidejűleg az MSZP támogatottsága nem változott, 17 százalékos, ami a kutatás készítői szerint azt jelenti, "hogy immár tartósan elmozdulni látszik a kormánypárt a korábbi 15 százalék alatti mélységből, de a megszorító intézkedések 2006-os bejelentése előtti, 20 százalék feletti szintet jelenleg nem éri el".
Mint írták, az összes megkérdezett körében az SZDSZ 1, az MDF 3 százalékon áll. Ez utóbbi érték magasabb az elmúlt hónapokban rögzítetteknél, de a későbbi mérésekből derül ki, hogy a párt ezt képes-e hosszabb távon megtartani, vagy csupán eseti eredményről van szó - mutattak rá.
A biztos szavazók és pártot választók körén belül is 3 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye, de ez nem a Fidesz támogatottságának növekedésére - amely most 56 százaléknyi -, hanem a biztos MSZP-szavazók arányának csökkenésére vezethető vissza (30 százalék), tették hozzá.
A Századvéd-Forsense adatai alapján az MDF támogatottsága a biztos szavazó és pártot is választók csoportjában 6 százalék, ezzel átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt a párt, az SZDSZ-é viszont "kritikus szinten", 2 százalékon áll.
A megkérdezettek többsége, 59 százaléka úgy véli, egy most vasárnapi országgyűlési választáson a Fidesz nyerne, és mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a választások győztese az MSZP lehet.
A szeptemberi felmérésen a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztek, azaz arra, hogy a választott párton kívül a megkérdezett, amennyiben lehetősége volna rá, melyikre szavazna még. Kiderült, hogy a pártválasztók felének nincs másodlagos preferenciája, nem szavaznának másik pártra.
A pártot választók másodlagos preferenciái közül kiemelkedik az MDF (12 százalék), a második helyen pedig az SZDSZ áll (8 százalék). A nagy pártok közül a Fidesz 7, az MSZP pedig 3 százalék számára jelent második megoldást.
A kutatásban azt is vizsgálták, mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadók. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a szocialista pártot az SZDSZ és a Fidesz követi.
A két politikai oldal munkájának negatív megítélése nem változott az elmúlt hónaphoz képest a felmérés adatai alapján. A kérdezettek 63 százaléka ítéli meg negatívan a kormány tevékenységét, és 60 százaléka az ellenzékét.
A megkérdezettek fele úgy véli, a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak; ez - jegyzik meg - a kormányváltó hangulat érzékelésének enyhe gyengülését jelenti az augusztusban mért 56 százalékhoz viszonyítva.
Ahogy a múlt hónapban, szeptemberben is 6 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. A Fidesz elnökét 35 százalék tekinti alkalmasabbnak, a jelenlegi kormányfőt pedig 29 százalék. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra.
Augusztushoz hasonlóan most is a megkérdezettek 48 százaléka szerint lenne képes az MSZP 2010-ig önállóan kormányozni, ezzel ellentétesen 40 százalékuk vélekedik.
A Századvég-Forsense szeptember 15. és szeptember 23. között végzett közvélemény-kutatásában ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg.
Korábban a Tárki szeptemberi közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében. A kutatás szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében szeptemberben 35, míg júliusban 33, júniusban pedig 32 százalék volt.
A Medián szeptemberi felmérése szerint a választani tudó "biztos" szavazók csaknem kétharmada a Fideszre (64 százalék), bő egynegyede pedig az MSZP-re (26) szavazna, az MDF és az SZDSZ támogatottsága 1 százalékponttal marad el a parlamenti küszöbtől, a többi párté pedig legfeljebb felfelé kerekítve éri el az 1 százalékot.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az üzemanyag-tartalékok mélypontra zuhantak, ezért előbb-utóbb az új kormánynak is ki kell vezetnie a hatósági árazást. Addig még 886 liter benzint, vagy 857 liter dízelt lehet tankolni az átlagfizetésből – a számok piaci árak mellett jelentősen csökkennének.
Havi szinten enyhén csökkent a „sógoroknál” dolgozó magyarok száma, de ez szezonális okokra vezethető vissza. Egy évvel ezelőtthöz képest összességében stagnálás látható.
Sürget az idő a befagyasztott európai uniós források, különösen a Helyreállítási Alap vagy teljes néven Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) milliárdjainak hazahozatala szempontjából. Nem véletlen, hogy a hétvégén az Európai Bizottság delegációja Budapestre látogatott, hogy a leendő Tisza-kormány képviselőivel tárgyaljon a pénzek feloldásáról – hangzott el a Trend FM hétfői adásában.
Továbbra is 307 közelében áll a dollár-forint árfolyam, a magyar fizetőeszköz még erősödni is tudott hétfőn. Hasonló árfolyamot utoljára 2021-ben láthattunk. Az euróval és a svájci frankkal szemben viszont gyengült a forint.
Az átlagkereset reálértéke 4,8 százalékkal emelkedett, eközben az átlagnyugdíjé csak 2,3 százalékkal. Tovább folytatódik tehát a nyugdíjak leszakadása a fizetésektől.
A pénzügyminiszter, illetve a gazdasági és energetikai miniszter neve mellett öt másik embert is bejelentett Magyar Péter hétfőn délután. Az is kiderült, mivel foglalkoznak majd azok a minisztériumok, ahol egyelőre nincs kijelölt vezető.
Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya elmarad a visegrádi országokétól. A változás első lépése az lehet, ha a kormány valóban prioritásnak tekinti az egészségügyet. A legnagyobb megtérülés a gyerekek és a nők egészségi állapotának javításában mutatkozik, de a mentális egészség terén is bőven van fejlődési lehetőség.
Szétválasztják a parlament Kulturális Bizottságát és a Népjóléti Bizottságot is, újdonság lehet a Digitális, Innovációs Bizottság és a Társadalmi Részvétel Bizottsága. Hamarosan jönnek a miniszterek nevei is.
Közzétette idei béreit az egyik legnagyobb, Magyarországon is jelen lévő kiskereskedelmi üzletlánc. Ősszel új logisztikai központot nyitnak, ahova több száz emberre lesz szükség, és azt is megtudtuk, mennyit kereshetnek a targoncavezetők, vagy a raktári dolgozók.
.jpg)
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából. .jpg)
.jpg)
