Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából.
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense szeptember közepén végzett közvélemény-kutatásából.
A felmérés szerint a két nagy párt közötti különbség enyhe növekedése - az augusztusi adatokhoz képest - annak tudható be, hogy a Fidesz támogatottsága a múlt havi 25-ről 27 százalékra emelkedett az összes megkérdezett körében. Ezzel egyidejűleg az MSZP támogatottsága nem változott, 17 százalékos, ami a kutatás készítői szerint azt jelenti, "hogy immár tartósan elmozdulni látszik a kormánypárt a korábbi 15 százalék alatti mélységből, de a megszorító intézkedések 2006-os bejelentése előtti, 20 százalék feletti szintet jelenleg nem éri el".
Mint írták, az összes megkérdezett körében az SZDSZ 1, az MDF 3 százalékon áll. Ez utóbbi érték magasabb az elmúlt hónapokban rögzítetteknél, de a későbbi mérésekből derül ki, hogy a párt ezt képes-e hosszabb távon megtartani, vagy csupán eseti eredményről van szó - mutattak rá.
A biztos szavazók és pártot választók körén belül is 3 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye, de ez nem a Fidesz támogatottságának növekedésére - amely most 56 százaléknyi -, hanem a biztos MSZP-szavazók arányának csökkenésére vezethető vissza (30 százalék), tették hozzá.
A Századvéd-Forsense adatai alapján az MDF támogatottsága a biztos szavazó és pártot is választók csoportjában 6 százalék, ezzel átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt a párt, az SZDSZ-é viszont "kritikus szinten", 2 százalékon áll.
A megkérdezettek többsége, 59 százaléka úgy véli, egy most vasárnapi országgyűlési választáson a Fidesz nyerne, és mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a választások győztese az MSZP lehet.
A szeptemberi felmérésen a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztek, azaz arra, hogy a választott párton kívül a megkérdezett, amennyiben lehetősége volna rá, melyikre szavazna még. Kiderült, hogy a pártválasztók felének nincs másodlagos preferenciája, nem szavaznának másik pártra.
A pártot választók másodlagos preferenciái közül kiemelkedik az MDF (12 százalék), a második helyen pedig az SZDSZ áll (8 százalék). A nagy pártok közül a Fidesz 7, az MSZP pedig 3 százalék számára jelent második megoldást.
A kutatásban azt is vizsgálták, mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadók. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a szocialista pártot az SZDSZ és a Fidesz követi.
A két politikai oldal munkájának negatív megítélése nem változott az elmúlt hónaphoz képest a felmérés adatai alapján. A kérdezettek 63 százaléka ítéli meg negatívan a kormány tevékenységét, és 60 százaléka az ellenzékét.
A megkérdezettek fele úgy véli, a környezetükben többen vannak olyanok, akik kormányváltást akarnak; ez - jegyzik meg - a kormányváltó hangulat érzékelésének enyhe gyengülését jelenti az augusztusban mért 56 százalékhoz viszonyítva.
Ahogy a múlt hónapban, szeptemberben is 6 százalékponttal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. A Fidesz elnökét 35 százalék tekinti alkalmasabbnak, a jelenlegi kormányfőt pedig 29 százalék. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyikük sem alkalmas a posztra.
Augusztushoz hasonlóan most is a megkérdezettek 48 százaléka szerint lenne képes az MSZP 2010-ig önállóan kormányozni, ezzel ellentétesen 40 százalékuk vélekedik.
A Századvég-Forsense szeptember 15. és szeptember 23. között végzett közvélemény-kutatásában ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg.
Korábban a Tárki szeptemberi közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy három párt, a Fidesz, az MSZP és az MDF áll öt százalék, azaz a parlamenti küszöb fölött a biztos szavazó pártválasztók körében. A kutatás szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében szeptemberben 35, míg júliusban 33, júniusban pedig 32 százalék volt.
A Medián szeptemberi felmérése szerint a választani tudó "biztos" szavazók csaknem kétharmada a Fideszre (64 százalék), bő egynegyede pedig az MSZP-re (26) szavazna, az MDF és az SZDSZ támogatottsága 1 százalékponttal marad el a parlamenti küszöbtől, a többi párté pedig legfeljebb felfelé kerekítve éri el az 1 százalékot.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint a beruházások a harmadik negyedévben csak feleakkora éves mínuszban voltak, mint a másodikban, így sem tört meg a már közel három éve tartó negatív trend.
Az ázsiai szigetországban 3 százalékra gyorsult az éves infláció októberben a szeptemberi 2,9 százalékról – áll a belügy- és kommunikációs minisztérium pénteki jelentésében.
Ha csak a hivatalos számokat nézzük, akkor örülhetünk, hiszen az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkednek a keresetek. De akkor miért érzik sokan ennek az ellenkezőjét?
A világ húsz legnagyobb gazdaságának (G20) középtávú növekedési kilátásai 2030-ra a 2009-es pénzügyi válság óta nem látott mélypontra süllyednek – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a G20-ak számára készített jelentéséből.
.jpg)
Nőtt a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség, emelkedett az MDF támogatottsága, az SZDSZ pedig továbbra is mélyponton van - derül ki a Századvég-Forsense közvélemény-kutatásából. .jpg)
.jpg)
BUX 106 163,47 pont, -1,3 százalék 11.30 órakor 
