Bajnai, Oszkó: koncepciós eljárás folyik ellenünk

Bajnai Gordon és Oszkó Péter arra reagált így, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken közölte: elvárja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát, mivel nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a büdzsé hamis számokra épül. A tárca kitért arra, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna.

Ezzel szemben Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint a tavalyi költségvetés tervezése és elfogadása a nyilvánosság bevonásával történt, a büdzséről szigorúan és elfogulatlanul mondott véleményt "a kormánytól akkor még független" Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács mellett a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap (IMF) is. Megjegyezik: "ennek alapján azt várnánk, hogy Matolcsy György (...) törjön pálcát az Európai Bizottság felett is", amiért az IMF-hez hasonlóan reálisnak ítélte az előző évi költségvetést, így annak hiánycélját.

Tagadják, hogy meghamisították volna

Kijelentik, hogy a büdzsé reális alapokon nyugodott, és ha a Bajnai-kormány felelőssége lett volna a végrehajtása, és visszamenőleges hatályú szektorális különadók és a magánnyugdíj-rendszer felszámolása nélkül is sikerült volna teljesíteni a célokat. Kitérnek arra is, hogy a gazdaság tavaly mintegy 2 százalékkal jobban teljesített, mint azt előző évben látni lehetett, és 4 százalékkal jobban, mint "29 fideszes közgazdász" 2009 decemberében jósolta. Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ebből az látszik, hogy az Orbán-kormány a tervezett hiánycélt nem akarta teljesíteni, mivel hatalmi érdekei mást diktáltak.

Közleményükben szólnak arról, hogy - mivel semmilyen megtakarítás nem történt - a költségvetés kiadásai az év végére jóval meghaladták a Bajnai-kormány által tervezettet. A mintegy 150 milliárdos kiadási többlet a két politikus szerint a forint gyengülésének, a magasabb kockázati kamatfelárnak és az Orbán-kormány gazdálkodásának következménye. Kitérnek arra is, hogy a társasági adó csökkentése mintegy 70-80 milliárd forinttal rontotta a költségvetés helyzetét.

A korábbi miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint az így keletkezett lyukak betömése miatt volt szükség a különadókra és magán-nyugdíjpénztári befizetések elvételére. Ráadásul - írják - mivel a különadókat a legnagyobb társaságiadó-fizetők finanszírozzák, ez tovább, összesen 150 milliárd forinttal csökkentette a bevételeket. Összegzésük szerint az adóintézkedések és a nyugdíjpénztári átalakítások nettó egyenlege hozzávetőleg 260 milliárd forint, amelynek a felét az új kormány által teremtett kiadások és a pazarló gazdálkodás vitte el.

A két politikus hangsúlyozza, hogy az általuk a tavalyi évre javasolt intézkedések - a Munkaerőpiaci Alap, a közmunkaprogram és a gyógyszerkassza kiadásainak felülvizsgálata - nyolc hónap elteltével visszaköszönnek a jelenlegi kormány februárban bejelenteni szándékozott tervei között.

A kabinet mindenért őket okolja?

Hozzáteszik, hogy az elmúlt háromnegyed év alapvetően optimista pénzügyi környezetében a forint a lehetségesnél gyengébben teljesített, és csak akkor tudott erősödni, amikor az új kormány az elődje által javasolt reformokra és kiadáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó ígéreteket tett.

Vélekedésük szerint azonban a Magyarországot fenyegető veszély nem múlt el, és az, hogy félszázalékos helyett mára a GDP 2-3 százalékát kitevő megtakarítás vált szükségessé, a növekedési szempontból előnytelen szerkezetű, kiadáscsökkentéssel nem ellentételezett adócsökkentésnek tudható be. Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ezért cinikus magatartás, hogy a kabinet hátramutogat, és "minden kudarcának, ballépésének, inkompetenciájának" okát az előző kormány számlájára kívánja írni.

Hangot adnak annak, hogy "a mellébeszéléssel párhuzamosan elszámoltatásnak nevezett politikai koncepciós eljárás" folyik az előző kormány intézkedései és tagjai ellen. Ennek célja - vélik - elterelni a figyelmet "a kormány hatalommániájáról, erkölcsi botlásairól és gazdasági kontárkodásairól".

A volt miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint azonban "a józan észt és a tényeket tagadó gazdaságpolitika" rövid távon pénzügyi válsággal, közép távon tartós leszakadással, helyrehozhatatlan károkkal fenyegeti Magyarországot. "Az ámokfutás árát a családok, a devizahitellel rendelkezők, az adófizetők, a munkavállalók, a ma és a jövő nyugdíjasai, gyermekeink, egy szóval, az emberek fizetik meg. Ezért kell ezt a magatartást elutasítanunk" - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

MTI