6p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az eddiginél is nagyobb vérfürdővé válhat az orosz-ukrán háború, miután az orosz hadvezetés néhány négyzetkilométeres területnyereségekért képes több ezer katonát feláldozni.

  • Az orosz hadsereg 31 drónt indított a Krímből ukrajnai célpontok ellen, amelyek közül az AFP jelentése szerint 28-at lelőtt az ukrán légvédelem. A támadó drónok több mint felét, 17-et Odessza régió felett találták el, a többi az ország más régióit célozta meg.

Az Ukrajnában megsebesült és elesett orosz katonák száma 2024 tavaszára bőven meghaladhatja a félmilliót – mondta Michael Clarke brit biztonságpolitikai szakértő, egyetemi professzor. Az orosz vezetés több ezer életet képes feláldozni azért, hogy előrejussanak 500 métert vagy megszerezzék az ellenőrzést egy fasor felett. Vlagymir Putyin orosz államfőt magabiztosnak, Volodimir Zelenszkij, ukrán elnököt kimerültnek látta a szakértő év végi sajtókonferenciáikon. Winston Curchill éppen olyan fáradt volt két-három évvel a háború kirobbanása után, mint most az ukrán vezető, és éppen úgy kezdte elveszíteni a népszerűségét.

  • Peter Zeihan amerikai geopolitikai szakértő szerint az a KGB-s vezető generáció, amely az 1980-as évek elején Jurij Andropov volt KGB-főnök pártfőtitkárrá válásával hatalomra került, mára elöregedett és megritkult. Csak valamivel több mint százan maradhattak, a hatvanas-hetvenes éveik fordulóján járnak, így mindenáron magabiztosságot kell sugározniuk, hogy a társadalom elhiggye nekik: még mindig képesek Oroszország vezetésére.

Sok orosz drónt lőtt le az ukrán légvédelem. Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Sok orosz drónt lőtt le az ukrán légvédelem. Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

  • Az ukránok akkor sem adnák fel a harcot, ha nem kapnák meg az Egyesült Államoktól és az európai országokól a megígért pénzügyi támogatást – mondta Michael Clarke. A tét azonban az lenne, hogy megakadályozzák az oroszokat a további területszerzésben, a megszállt területek felszabadítása nem jöhetne szóba. Az ukrajnai háborúban 2024 a második világháború 1942-es évéhez lehet hasonló – véli a szakértő. A háború első szakasza után konszolidálódtak a frontok. Vélhetően 2025-ig egyik fél sem lesz képes stratégiai offenzívára. Az ukránoknak jó esélyük van a Krím elszigetelésére, de ez nem hozná meg nekik a győzelmet.
  • Letartóztattak egy 21 éves férfit az oroszországi Szaratov városában azzal a gyanúval, hogy felgyújtotta az Ukrajnában dúló háborút bemutató múzeum ajtaját – írta a Telegram közösségi portálon működő Astra hírportál. A múzeumban a városból származó elesettek személyes tárgyait és donbaszi trófeákat mutatnak be. Emellett sor „hazafias” eseményt tartanak esetenként kisiskolások részvételével. 
  • Az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai (Fehéroroszország, Oroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán) véglegesítették szabadkereskedelmi megállapodásukat
  • Iránnal – jelentette az állami TASZSZ hírügynökség. Ez az egyezség a 2019 óta érvényben lévő ideiglenes megállapodást váltotta fel.
  • A külföldi cégek felfüggesztették részvételüket az oroszországi Sarkkörön túli LNG 2 projekben, miután attól tartanak, hogy ha nem teszik ezt, akkor az amerikai kormány szankciói fogják sújtani őket –
    jelentette a Kommerszant gazdasági sajtóorgánum névtelen állami forrásokra hivatkozva. A francia TotalEnergie, a kínai CNOOC és CNPC, a japán Mitsui és JOGMEC szállt ki az üzletből vis maiorra hivatkozva. Így az orosz Novateknek kellene vállalnia a projekt 25 milliárd dolláros költségét.
  • A Kreml véleménye szerint a nyugati országok állnak a Szerbiában kialakult belpolitikai feszültség mögött. Belgrádban sok ezren demonstráltak azzal vádolva Aleksandar Vucic államfőt és pártját, hogy
    csaltak a december 17-ei parlamenti választásokon.
  • Az orosz föderáció választási bizottsága kizárta az 2024 márciusi elnökválasztás jelöltjei közül a függetlenként induló Jekatyerina Duncova tveri újságírót, mondván: az indulását támogató 500 orosz állampolgár egy részének adatait hibásan adta meg. A béke- és demokráciapárti programmal induló 40 éves elnökjelölt fellebbez a döntés ellen és felkéri a liberális Jabloko pártot, hogy álljon mögé. Az utóbbi megkönnyítené az indulás adminisztratív feltételeinek teljesítését. Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Nyikolaj Haritonovot indítja az elnökválasztáson, aki 2024-ben lesz 75 éves. Ezzel fiatalnak számít a pártelnök Gennagyij Zjuganovhoz képest, aki 80 éves lesz jövőre. Ez a párt részt vesz az orosz parlament munkájában, ám független szakértők nem tartják igazán ellenzékinek. Haritonov 2004-ben egyszer már indult Vlagyimir Putyin ellen, és a szavazatok 14 százalékát szerezte meg. Ifjabb éveiben egy szibériai termelőszövetkezetet vezetett.
  • Az orosz hatóságok rekordszámú árulási ügyben hoztak ítéletet 2023-ban – állítja a Pervij Otgyel emberjogi projekt, amely az orosz belbiztonsági szervezet, az FSZB vizsgálatára specializálódott. Hetven esetből 63-ban jelentős árulást állapítottak meg, hétben pedig „együttműködést külföldi állammal vagy szervezettel”. Eddig 37 ítéletet hoztak. A vádlottakat minden esetben bűnösnek találták.
  • A repülőgép-szerencsétlenségben életet vesztett Jevgenyij Prigozsin Wagner-parancsnok hívei azt kérik a szentpétervári helyhatóságtól, hogy nevezzen el utcát a lázadó zsoldosvezérről – írta az Osztrozno Novosztyi hírportál. Veteránok egy csoportja fordult ezzel a kezdeményezéssel levélben Alekszander Beglov kormányzóhoz. Emellett azt is javasolják, hogy állítsanak szobrot Prigozsinnak.
  • A jereváni orosz nagykövetség felháborodott az örmény hírközlési hatóság döntésén, miszerint 30 napra felfüggesztették a Sputnik Armenia, az orosz Szputnyik sajtóorgánum helyi érdekeltsége tevékenységét. A hatóság az orosz televízió kommentátora Tigran Keoszajan megszólalása miatt hozta ezt a döntést. A Kreml-barát sajtómunkás kifogásolta, hogy Örményország Oroszországon kívül keres támogatókat biztonsága garantálására, miután Moszkva nem segített az örmény kormánynak, amikor Azerbajdzsánból elűzték a Nagorno-Karabah enklávéban élő örményeket.
  • A külföldre emigrált ukránok 2022 karácsonyán nem nagyon gondolhattak arra, hogy hazalátogatnak, ám idén sokan tervezik ezt – derült ki a BBC riportjából. Vannak, akik otthon maradt szüleiket keresik fel, mások a lehető legtöbb barátjukkal és ismerősükkel találkozni akarnak.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Balogh Petya: Trump a vámokkal az Amerika iránti bizalmat is kidobta az ablakon – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 20. 17:12
A startupper, az STRT Holding vezérigazgatója a Klasszis Podcastban elmondta véleményét a vámháborúról, arról, hogy az milyen változásokat idézhet elő, hogyan reagálhat arra Kína, s végül, de nem utolsósorban tényleg profitálhat-e abból Európa, s azon belül Magyarország. Szó esett arról, hogyan éleszthető fel a már egy ideje tetszthalott állapotban lévő hazai kockázatitőke-piac, valamint arról is, hogyan érdemes hozzáállnunk a mesterséges intelligenciához?
Makro / Külgazdaság Már repülőgépek is a vámháború áldozatául estek
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 15:21
Nem vették át, visszatért.
Makro / Külgazdaság Kezdődik a kivégzés? Csak azért, mert kínai, nem feltétlenül gagyi
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 11:33
Az elektronikai kütyükkel és más termékekkel foglalkozó amerikai kisvállalkozásokat tönkremehetnek Trump kereskedelmi háborújában, mert Kínából kell beszerezniük egy csomó mindent. 
Makro / Külgazdaság Újabb fordulat a vámháborúban – fájhat az amerikaiak feje
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 10:59
A DHL egy bizonyosnál drágább küldeményeket nem visz ki.
Makro / Külgazdaság Bokros Lajos: Magyarországon államcsőd nem fenyeget – de a növekedés sem, az infláció viszont igen
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 19. 17:28
Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.
Makro / Külgazdaság Németországban pezsgőt bontanak Trump húzásai miatt?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 13:43
Nagyon olcsón vehet fel hitelt az állam, és ez jó lesz a cégeknek és a lakosságnak is?
Makro / Külgazdaság Telefonon próbáltak Trump lelkére beszélni
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 12:26
A brit miniszterelnök reménykedik egy jó megállapodásban, de a szabadkereskedelem melletti elkötelezettségét is hangoztatta a Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során.
Makro / Külgazdaság Kapott egy komoly vállveregetést Görögország, az indoklás is érdekes
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:51
Felminősítést kaptak húsvétra a görögök, a következő időszakra is államháztartási többletre számítanak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor azt ígéri, hat hónap múlva lesz eredmény: „Az, hogy közben mi történik, az nem érdekes”
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:16
Fél év múlvára lehet érzékelhető a tárgyalások eredménye a miniszterelnök szerint.
Makro / Külgazdaság Hiába a barátság, marad a kettős adóztatás az Egyesült Államokkal?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 09:26
„Nem aktuális a kérdés” az amerikaiak szerint, pedig a héten fontos gesztust kapott a magyar kormány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG